1921-ben szigorú törvényt hoztak az Egyesült Államokban. Az Emergency Quota Act nagyon alacsony kvótákat állapított meg a Kelet- és Dél-Európából származó bevándorlóknak, az indoklás szerint azért, hogy ne veszélyeztessék az amerikaiak munkáját és kultúráját. Az ügyre Cole Porter egy balettel reagált.
- hirdetés -
Cole Porter Indiana állam egyik leggazdagabb családjából származott, a Yale Egyetemen, majd a Harvardon tanult, ezt követően 1917-ben Párizsba utazott, és évekig Európában élt. 1916-ban már foglalkozott némiképp a közügyekkel: akkor See America First (Nézd meg először Amerikát) címmel írt hazafias vígoperát, amely mindössze két hetet ért meg a Broadwayn. A történet főhősnője Polly Huggins, akit az apja, egy gazdag és xenofób szenátor Nyugatra küld iskolába, azt is remélve, hogy a lány megfelelő férjet talál magának. Polly megismerkedik egy cowboyjal, akiről kiderül, hogy egy angol arisztokrata álruhában, akivel még korábban a londoni operában hosszan nézték egymást. Megtörténik az eljegyzést, az apa pedig megenyhül, amihez az is hozzájárul, hogy szerelmes lesz Polly egyik tanárnőjébe.
Az aktivista balett premierje 1923-ban Párizsban volt, a 16 perces jelenetet a Les Ballets Suédois nevű svéd moderntánc-együttes mutatta be. Ezt követően utazott a társulat a tengerentúlra, ahol 1924-ig mintegy 70 alkalommal adták elő a produkciót. Az eredetileg Landed (Kikötött/Földet ért), később Within the Quota (A kvótán belül) című balett librettistája Gerald Murphy, hangszerelője egy francia zeneszerző, Charles Koechlin volt. A Porterre oly jellemző szellemes szövegek ebben az alkotásban a műfaj miatt nincsenek jelen, de Murphynek is köszönhetően a balett története szatirikus hangvételű.
Within the Quota (az eredeti színpadkép) – forrás: Dansmusseet Stockholm / Indianapolis Monthly
A darabot, Porter egyetlen szimfonikus kompozícióját néhány éve találta meg Simon Morrison a Yale archívumában, 2017-ben be is mutatták. A ragtime és a blues egyaránt inspirálta a zenét, amelyben felfedezhető az irónia is. Morrison szerint a törvény csak ürügyként szolgált, a balett inkább az amerikai valóság kliséiből dolgozik. A történet főszereplője egy New Yorkba érkező bevándorló, aki a korszak minden sztereotip karakterével találkozik a jazz babytől a cowboyon át a gazdag örökösnőig és a filmsztárig, a történet intrikusa pedig egy puritán, aki hiába hívja fel a figyelmet a populáris kultúra és a tömegszórakoztatás árnyoldalára, főhősünk Hollywoodban csinál karriert.
(Indianapolis Monthly)
