„Magam talán középre állok. Talán este van. Talán alkonyat. Egy bizonyos: későre jár.” (Pilinszky János: Végkifejlet) Az 1980-as évek végén Rómában koncerteztem, és az akkor éppen felújítás alatt álló Sixtusi kápolnában jártam. Michelangelo Utolsó ítéletének restaurálásával még csak félig készültek el, ezért a freskó egyik fele – a reprodukciókról jól ismert sötét, borús fele – […]

Három héten át tartó intenzív keresés, gondolkodás, kísérletezés eredményeképpen 1974 január 20-án sikerült először egyidőben fújni és belélegezni anélkül, hogy megszakadt volna a hang…Nagy pillanat volt ez…s hirtelen, feltört belőlem egy fuvoladarab ötlete, olyan darabé, amely az új légzéstechnikán, a folyamatos légzésen alapul. Két órán belül készen volt a Studium 1/974 első változata. Írás közben […]

A darab része egy, a Matuz István számára készült sorozatnak, amelynek minden darabja más-más speciális játéktechnikai újdonságot használ. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. „Úgyis, minden földre ütés után csak azért is…, csak azért is… újra és újra fel kell állni.” (Dubrovay László) A No. 2 (Streams), a fuvola alaphangjában meglevő, de az alaphangtól függetlenített felhangok birtokbavételére épül. A zenei jelenségek […]

A Schattenspiel (Árnyjáték) több, régóta bennem formálódó gondolat eredménye. Egy idő óta egyre fontosabbak számomra a középkori, úgynevezett „izoritmikus” technikával készült művek, főleg Dufay motettái és miséi. Kíváncsi voltam, lehetséges-e mai nyelven hiteles zenét írni ennek a kompozíciós eljárásnak a segítségével.  Azt hiszem, a kezdetek óta foglalkoztatja a zeneszerzőket a fény-árnyék jelenség zenei megvalósítása. Minden stílus […]

A Négy arckép zenekarra (Op. 56) című műben – hasonlóan Liszt Ferenc Történelmi arcképek című zongoraciklusához – Balassa Sándor is a magyar kultúra kiemelkedő jelentőségű, intellektuálisan rokonnak érzett, példaképként tisztelt alakjai közül válogat portrésorozatában. „Ők négyen azok közé tartoznak, akik legyőzték személyes érdekeiket, s páratlan kitartást tanúsítva mindent elkövettek a magyar szellem életben tartásáért, e nép […]

A 3. Vonósnégyest (0p. 40) 1996-97-ben komponáltam. Régóta foglalkoztatott a kérdés: hogyan lehetne olyan ciklikus művet írni, amelynek egyes tételei az évszakok hangulatát idézik, formája azonban mégsem szvitszerű, hanem kifejezetten szonáta jellegű. „Azt hiszem, számomra rendkívül fontos, hogy egyszerre érezzem a nagyfokú kötöttséget és a szabadságot. A teljes kötöttség megbénít, de a szabadság talán még […]

1999-ben Baselban mutattuk be először a szintetizátorra és vonós-négyesre közösen komponált darabot. A munka során lett nyilvánvaló számomra, apámmal mennyire másképpen gondolkozunk, ami nem csak abból származhat, hogy a zene fogalma is megváltozott a minket elválasztó harminc év alatt, hanem abból is, hogy még ugyanaz a hang is mást jelent számunkra. Az, hogy egyáltalán nem […]

States of Matter (Halmazállapot-változások) című hegedű-cselló-zongora triómban többféle kompozíciós technika keveredik. Az aleatórikus lejegyzésmód a hagyományos notációval, a hangszíneken alapuló matéria a hagyományos tematikus zenei anyaggal vegyül, időnként egymástól élesen elkülönülve jelöli ki a mű formai határait. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. A 3 tételben az egymástól merőben eltérő zenei karakterek a különböző fizikai halmazállapotokat (folyékony, […]

A 2008 nyarán, Balatonlellén készült mű egy korábbi darab, a Rodin szoborkompozíció nyomán született Porte de l’enfer (Pokol kapuja) hangfreskó továbbgondolása. A folytonosságot nem csupán a tematika (Dante Isteni színjátéka), hanem a hangszer-összeállítása is jelenti. Létrejötte a kiváló belga kvartettnek, a Spiegel Vonósnégyesnek köszönhető, mely együttes épp a Porte de l’enfer megannyi előadása után kért […]

A zongoraművész, Virág Emese biztatott: írjak duettet az 1848-as szabadságharc 155. évfordulójára rendezett Márvány-termi hangversenyre. A Petőfi Sándor legmagasabb rendű poézisét képviselő sorpár szólalt meg bennem: „Oh lassan szállj, és hosszan énekelj,/Haldokló hattyúm, szép emlékezet!” A teljes Petőfi-költeményt itt olvashatja el. Ez a sorpár a Tündérálom című hosszú, epikus költeményben található. Kiválasztottam három versszakát, amely önmagában […]