Frank Frazetta Sötét királyság című alkotásának ára több mint kétmilliárd forintnak megfelelő összegért kelt el egy amerikai árverésen.
Senki többet?
Az itt megjelenő írásokban a világ és Magyarország műkereskedelmének történéseiről, érdekességeiről, furcsaságairól, ennek a különleges, sokak szemében gyakran érthetetlenül hatalmas pénzeket mozgató piacnak a kulisszatitkairól esik szó. Martos Gábor, a blog szerzője 2011-ben (Magyarországon elsőként) szerzett tudományos fokozatot a műkereskedelem elméleti kérdéseinek témaköréből. Korábban több könyvében is összefoglalta ebbéli ismereteit: Műkereskedelem – Egy cápa ára című kötete 2013-ban, „Ilyet én is tudok” – Sokmilliós művek kalapács alatt című, az absztrakt/nonfiguratív művészet műtárgypiaci jelenlétét taglaló írása pedig 2018-ban jelent meg. Akit tehát érdekel ez az izgalmas világ, tartson vele itt is; rengeteg tényt, adatot, elemeznivalót fog kapni, amelyekből aztán ki-ki levonhatja magának a számára érvényes tanulságokat.
Alain Delon, a francia filmsztár nyolcvannégy műtárgya június 22-én kerül kalapács alá a Bonhams párizsi árverésén.
1922-ben merült fel először az ötlet, hogy Csontváry Kosztka Tivadarnak és Gulácsy Lajosnak közös kiállítást rendezzenek Budapesten.
Május 18-án a Sotheby’s New York-i árverésén egy hatalmas méretű bronz-pók is kalapács alá kerül; Louise Bourgeois 1996-ban öntött szobrát a ház előzetesen 30–40 millió dollárra becsüli.
Jean-Michel Basquiat két különleges munkáját is kalapács alá viszik; a kérdés csak az, hogy hol ki milyen mélyen lesz hajlandó a zsebébe nyúlni, hogy megszerezhesse őket.
A bécsi Dorotheum május 3-i, régi mesterek munkáit felvonultató árverésén ezúttal négy keresett klasszikus női alkotó munkáira lehet majd licitálni.
Az artsy.net összeállítást tett közzé a női alkotóknak a tavalyi évben elért műkereskedelmi szerepléséről, elsősorban aukciós eredményeiről.
Néha megesik olyan, hogy valaki venni ugyan tényleg „egyért” vesz valamit, de aztán azt nem „kettőért” tudja eladni, még csak nem is „háromért”, hanem „nagyon sokért”.
Peter Paul Rubens 1620 körül készült portréja négyszáz évvel a megfestése után kerül újra a nyilvános műkereskedelembe. A képen látható férfiról semmit nem tudunk, az általa viselt díszes sisakról azonban annál többet.
Február 28-án viszik kalapács alá azt a Van Gogh által festett női portrét, amelyet százhúsz éve ugyanabban a családi gyűjteményben őriztek.