Szomorú vasárnap

Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!

újfriss élmény, furcsa üresség támadása, más kezdés és valami törés kövek emlékezetét idéző sejtelem bizonyosság…

Csukott szemmel hallgatott hosszúnapok lélekharmóniája zanzált hatpercbe mai Szomorú. Beszédes nevű Noctilumia banda dalnoka Elisabeta masszírozza ezerszer…

Felturbózott elhagyással operáló metálbanda jazzpopposult valósága hull ma hallgatóra. Győzelmes jókedély mindeni feketeség felett pislákol…