Szomorú vasárnap

Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!

Boldogkarácsony-kívánó kolumner a kis áthallásos bandacímmel ad kontentet, midőn diótörőnyi egerek serege ihlette névadás mögül mutat komorbússágba bújtatott különleges Gloomyt pontvasárnap.

Montmartre-ra született ízig francia, az a valóban romantikus közhelyszerű dekadens csapodár stílt vérig űző énekes-multimédiás alkotó torkából hallik a mavasárnap.

Hegedű+cselló+harmonika világbajnoknak gondolt társítása sok dalnak áll jól (szarkazmus!), rendkívül hatásvadász hangzást biztosítanak általában minden feldolozásnak. Próbáltam ezért előre utálni a Matthias Well-féle verziót is, de hallva azt, nem igazán sikerült.