Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Faust az Operában

Faust az Operában

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Faust évtizedeken keresztül volt az egyik legnépszerűbb opera. Olyan események fűződnek hozzá, mint a régi Metropolitan megnyitása. Gounod főművének titkát viszonylag könnyű megfejteni, ugyanis a szerencséskezű szerző egyszerűen mindent belepakolt a terjedelmes partitúrába, ami egy nagyoperától elvárható. Mind az öt kiválóan megírt főszereplő kapott legalább egy slágeráriát, van benne két balett, jól masírozható kórus, népszerű és könnyen követhető cselekmény, látványos helyszínekkel és némi borzongással. És persze Gounod nagy truvája, a nagyúri-szellemes Mefisztó. Néhány idézet – mint a Helyettem kis virág, vagy az Eladó az egész világ – annak idején a köznyelvbe is átment. a köznyelvbe. Lehet-e ezek után csodának nevezni, hogy a Faust 1859-es párizsi ősbemutatója után több mint egy évszázadig világszerte az egyik legtöbbet játszott opera maradt? Míg a többi francia nagyopera az 1930-as években – történelmi-politikai mondanivalója miatt is – eltűnt a süllyesztőbe, a germán-francia Faust változatlanul hódított. S talán éppen ez az oka, hogy napjainkban szívesebben csodálkozunk ismét rá a Hugenottákra, A prófétára, vagy A zsidónőre.

A Faust négy évvel az ősbemutató után, 1863-ban került először színre a Nemzeti Színházban, Faustot Pauli Richárd, Mefisztót Kőszeghy Károly, Margitot Carina Anna énekelte ekkor. A siker elképesztő, s ez ellentámadásra ingerli a sajtót: „Ezen opera szerencséjét mindenesetre inkább ördöngös spektákulumai alapították meg, mint valódi művészi belbecse. A szövegről nem is szólunk, mert az a legnyomorultabb fércelmény, amit csak képzelni lehet.” Goethe felől nézve van némi igazság a régies sorokban. A kritika természetesen jelen esetben sem állt a siker útjában, a Faust lett a Nemzeti Színház legtöbbet játszott operája a maga 204 előadásával.
Az Operaházban ez volt a második teljes opera, melyet már a megnyitó hetében, 1884. október 2-án Ormai Ferenc műfordításában bemutattak, ekkor Perotti Gyula (Faust), Odry Lehel (Mefisztó), Bignio Lajos (Valentin) és Emma Turolla (Margit) neve állt a szereposztás élén. Valószínűleg ugyanaz a produkció ment egészen 1920-ig, átlagosan évi négyszer-ötször. A szereposztás természetesen számtalanszor kicserélődött a harmincöt év alatt. A Faust mindigis a világjáró művészek kedves darabja volt. Olyan nagyságok fordultak meg ezekben az években, Gounod művében, mint Alessandro Bonci, Marcella Sembrich, Sigrid Arnoldson, vagy Jean Lassalle. Hogy 1920 februárjában Dalnoki Viktor új díszleteket és jelmezeket is kapott, amikor átrendezte a darabot, vagy csak az évtizedes vásznakat javították ki neki, nem tudjuk. Mindenesetre 1938-ig az ő rendezésében ment tovább a Faust, évi hat-hét alkalommal. A felfrissített előadást Fleischer Antal vezényelte. A főszerepeket Pilinszky Zsigmond, Kálmán Oszkár, Palló Imre és Adler Adelina énekelték. Később Pataky Kálmán, Jan Kiepura  és Halmos János (Faust), Székely Mihály, Losonczy György és Lendvay Andor (Mefisztó), Svéd Sándor (Valentin), valamint Nagy Margit, Bodó Erzsi, Relle Gabriella, Báthy Anna Réthy Eszter és Orosz Júlia (Margit) álltak be a produkcióba.
                                                     A Kertkép Oláh Gusztáv rendezésében
Oláh Gusztáv 1939-ben jutott el repertoár-frissítő munkájában a Faustig. Az április 9-én bemutatott produkciót rendezőként jegyezte, alkotótársai Fülöp Zoltán (díszlet), Márk Tivadar (jelmez), Vera Ilona (Koreográfia) és Berg Ottó karmester voltak. Ekkor készült Lányi Viktor napjainkban is klasszikusnak számító új műfordítása. A szereposztás élén Rösler Endre, Losonczy György, Palló Imre és Rigó Magda neve állt. Az opera népszerűsége mit sem csökkent, ekkoriban járt a háromszázadik előadásnál. A következő években Udvardy Tibor és Nagypál László állt be Faust, Fodor János és Bencze Miklós Mefisztó, Jámbor László Valentin, Tamás Ilonka, Neményi Lili és Mátyás Mária Margit szerepébe. A címszerepben Helge Rosswaenge és Jussi Björling is vendégszerepelt.
                                                       Jelenet Mikó András rendezéséből
Az elkoptathatatlan Faust tipikusan az az opera volt, ami megtöltötte az Erkel (akkor még Városi) Színház hatalmas nézőterét is. Ezért szinte azonnal az átvétel után, 1953. január 27-én ott újították fel. A tervező csapat a korábbival azonos, a rendező viszont a pályakezdő Mikó András volt. Az előadást a legendás karigazgató, Pless László vezényelte, a főszerepeket Gera István (Faust), Bencze Miklós (Mefisztó), Pálfi Endre (Valentin), Szecsődi Irén (Margit) és Vámos Ágnes (Siebel) énekelték.  Az előadást nyaranta az Operaház kezelésében álló Margitszigetre is kivitték, Gounod műve egyike azoknak a daraboknak, amik csodálatosan érvényesülhettek a nyári ősparkban.  A számtalan új beálló után 1961 februárjában egy teljes szereposztás mutatkozott be a Faustban. Ekkor debütált Lukács Ervin irányításával Ilosfalvy Róbert, Faragó András, Turpinszky Béla, Raskó Magda és Koltay Valéria.
Mikó klasszikus rendezését 1966 áprilisában váltotta Békés András a maga korában előremutatónak számító elképzelése, Fülöp Zoltán légies díszleteivel, Seregi László új koreográfiájával. De nem csak a színpadra állítás jelentett korszakváltást a Faust hazai előadás-történetében. Ekkorra ugyanis kikoptak azok a hangnagybirtokos nagyágyúk, akik lubickolhattak a főszerepekben. A kettős szereposztásban Faustot Bartha Alfonz és Szigeti László, Mefisztót Szalma Ferenc és Ütő Endre, Valentint Sebestyén Sándor és Turpinszky Béla, Margitot Ágai Karola és Andor Éva énekelte, Kórodi András betanításában. A produkciót 1971-ben (Lukács Ervin – Korondy György, Szalma Ferenc, Miller Lajos, Dunszt Mária, Csengery Adrienne), 1974-ben (Láposi Dániel, Begányi Ferenc, Ötvös Csaba, Tordai Éva) és 1978-ban (Leblanc Győző, Sólyom-Nagy Sándor, Németh Gábor, Csengery Adrienne, Pitti Katalin) frissítették fel. Ezekre az évekre esik a legendás vendégjárások kora, Nicolai Gedda, Giacomo Aragall, Alain Vanzo, Jerome Hines, Jevgenyij Nyesztyerenko, Nikolaj Gjuzelev, Jeannette Pilou énekeltek az operában.
                               Kelen Péter és Begányi Ferenc Szinetár Miklós Faustjában
Öt éves szünet után – száz év után ekkor pihent először a Faust – változatlanul az Erkel Színházban újították fel az operát. Az 1985. februári premier rendezője Szinetár Miklós volt, a díszleteket Forray Gábor, jelmezeket az elkoptathatatlan Márk Tivadar, a koreográfiát Pethő László tervezte. Szinetár egyfajta fekete-piros-fehér revüt álmodott a színpadra, de mindez egy pénzhiányos időszakban (ekkor nyílt meg ismét az Operaház), elég szerényre sikerült. A kettős szereposztást Lukács Ervin és Medveczky Ádám vezényelte, Kelen Péter és Leblanc Győrő, Begányi Ferenc és Gregor József, Martin János és Póka Balázs, Pitti Katalin és Csengery Adrienne énekelték a főszerepeket. Az előadás nyolc éven keresztül maradt műsoron, többek között Hormai Józef és Daróczi Tamás, Kováts Kolos és Airizer Csaba, Zempléni Mária, Kincses Veronika és Verebics Ibolya debütáltak benne. Egy vendégjáték csere keretén belül 1990 májusában a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház társulata hozta el az Operaházba a Faust előadásukat. Jozef Bednárik színházban játszódó rendezését elutasítással fogadta az magyar közönség.                                    Kerényi Miklós Gábor rendezésének zárójelenete
A Faust legutóbbi felújítására 1996 márciusában került sor. Kerényi Miklós Gábor rendezőt valószínűleg az ördög figurája izgatta a legjobban, az előadás központjába mégis Frankó Tünde és Bazsinka Zsuzsanna Margit alakítása került. A koppenhágai főpályaudvart idéző díszletet Kentaur, a jelmezeket Vágó Nelly tervezte, a balett Pártay Lilla munkája volt, az előadásokat Oberfrank Géza és Török Géza vezénylete, Faustot Daróczi Tamás és Csák József, Mefisztót Tóth János és Kováts Kolos, Valentint Fokanov Anatolij és Káldi Kiss András énekelte a két premieren. A gondosan karban tartott francia nyelvű előadás 2004. június 11-én szerepelt utoljára az Erkel Színház műsorán, az volt a Faust 825. előadása.
Fotók: Operaház Emlékgyűjtemény

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X