Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Friedmannék felemelkedése I.

Friedmannék felemelkedése I.

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Különleges történet a Friedmann családé, hiszen előbb az apa, majd a fia is olyan lehetetlenül nagy utat járt be, amely elképzelhetetlen lenne máshol, mint a múlt századi Közép-Európa szívében. Moritz Friedmann 1827. március 7-én született egy apró Zemplén vármegyei faluban, Alsó-Hrabóczon (ma Nižný Hrabovec) valószínűleg Galíciából áttelepült jómódú zsidó családba. Az eszes gyereket születi rabbinak szánták, ezért a kor szokásainak megfelelően már tizenkét éves korában kezébe kellett venni a vándorbotot, hogy egyedül végigjárva az általa fontosnak vélt rabbikat, az ő iskoláikban gyarapítsa tudását. Útjának nagyobb állomásai Pápa, Pozsony és Berezó voltak, s miközben tanult, maga is tanítóként kereste a kenyerét. Már tizenhárom éves korában feltűnt szép hangjával, gyakran érte a megtiszteltetés, hogy előimádkozóként állhatott a gyülekezet előtt. Vándorlásai során 1844-ben Sopronkereszttúrra (ma Deutschkreutz) érkezett, ahol a szegény Goldmark Szimche Ruben (1798., Lubin – 1868., Pest) mellett elsajátította a kántori teendőket. Szokatlan módon, fogékony volt a világi tudományokra, ezért a közeli Sopronban pedagógiai tanulmányokat folytatott. Friedmann Móric a Goldmark család mindennapjaiban is részt vett, mestere huszonegy gyereke közül a tizenkét éves analfabéta, ám hegedűn kiválóan játszó fiát, Károlyt ő tanította meg írni-olvasni, lányát, Johannát (1827 – 1911) pedig feleségül kérte. Goldmark Károly később, Bécs ünnepelt szerzőjeként sem feledkezett meg sógoráról és annak családjáról.

- hirdetés -

A jiddis anyanyelvű Friedmann huszonéves korára már kiválóan beszélt németül és magyarul. Valószínűleg már ekkor – meglepően korán – megérintette az asszimiláció szele, hiszen ő volt az első oktató, aki magyarul tanított a németkeresztúri zsidó iskolában. Négy nyugalmas év után, 1848-ban, Sopronban kapott kántori és vallástanítói állást. Johannával és a Goldmark szülőkkel itt hallották Károly első nyilvános koncertjét. A történelem szele Friedmann Mórt is megérintette és beállt a Jellasics bán elleni népfelkelők közé, de amikor kificamította a karját, gyorsan hazaküldték. Szabadságharcos magatartásából nem érte semmi hátrány, 1850-ben Bécsbe költözött, ahol Fünfhausban kántorként, hitoktatóként valamint jegyzőként működött. Hitszónoki érdemeiért a bécsi rabbiság mórénu címmel tüntette ki, értekezéseit több zsidó szaklap közreadta. Eközben zenei érdeklődése sem csillapodott, látogatta a bécsi konzervatóriumot és a híres Solomon Sulzer (1804., Hohenems – 1890., Bécs) tanítványa lett. Sulzer, a „modern kántoriskola atyja”, Ferenc József és a római Santa Cecilia Akadémia kitüntetettje, Schubert, Liszt, Schumann és Meyerbeer közeli ismerőse, akinek máig ható tette a zsidó liturgia korszerűsítése, az énekkar és az orgona használatának bevezetése az istentiszteleteken. Miközben könyvei világszerte útmutatóként szolgáltak, az ortodoxok a mai napig nem fogadják el ezeket a reformokat.
 
Pesten még folytak a Dohány utcai templom építkezései, amikor 1857-ben elhunyt Schwab Lőw fő­rabbi. A gyászistentiszteletre Bécsből hívtak kántort, Friedmann Móricot, akit a sikeres szereplés után június 23-án a templom főkántorává választottak. Székét azonban nem foglalta el, előtte utazásokat tett Európába, hogy a nagyobb hitközségeket tanulmányozhassa. Főkántorként először 1859. szeptember 6-án énekelt a Dohány utcai zsinagógában. Munkája során a Sulzer-féle reformer imarendet követte, neki köszönhető, hogy a már a kezdetektől volt orgonaszó a Dohány utcában. Komponistaként a műzene szabályainak betartása mellett ügyelt a zsidó egyházi énekek jellegzetességeinek megtartására. Izraelita vallásos énekek című könyve országszerte elősegítette a hitközségek megmagyarosodását. Friedmann – keresztnevét hol Móricnak, hol Mórnak írják – igen hamar a magyarországi zsidó zenei élet legjelesebb személyisége lett, akinek korabeli fotóiról méltóságteljes, ugyanakkor szerény, értelmes-szemű úr néz ránk. A világhírű Liszt Ferenc 1865-ös pesti látogatásakor felkereste fel a hrabóci kereskedő fiát, aki héber dallamokból rögtönzött koncertet a zeneszerzőnek. Két évvel később az asszimilálódott kántor a kiegyezést önálló zeneművel köszöntötte, melyet Deák Ferencnek ajánlott. A 45. zsoltár feldolgozásába a Szózat és a Gott erhalte dallamait is belecsempészte. Érdemeiért Ferenc József a császári és királyi arany érdemkereszttel tűntette ki Friedmann Mórt. A tanárként is jeleskedő főkántor hatvanöt éves korában, 1891. augusztus 29-én hunyt el Budapesten. Moritz Friedmann búcsúztatójára annyian gyűltek össze a Dohány utcában, hogy majdnem pánik tört ki.
Fotók: MILEV

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X