• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Caruso Színház Zene

A Gioconda budapesti karrierje

Szerző: Caruso2019. február 22.
Facebook Twitter E-mail
Jelenet az I. felvonásból - Róka István, Marton Éva és Takács Tamara (1997)

Amilcare Ponchielli legnépszerűbb operája – az egyetlen a tizenkettőből, mely fennmaradt az idő rostáján – hét évvel a milánói ősbemutató (és három évvel a végső változat premierje) után került először színre a pesti Nemzeti Színház utolsó szezonjában, 1883. december 8-án.

A látványos nagyopera mindössze hat előadás ért meg az Astoriánál álló színházban, hogy aztán 1884. december 18-án az Operaházban is megszólaljon. A színház a rendelkezésére álló legjobb erőit mozgósította, Giocondát a vendég Emma Turolla, A vak asszonyt Saxlehner Emma, Alvisét Ney Dávid, Laurát Vittorina Bartolucci, Enzót Julius Perotti, Barnabát Láng Fülöp énekelte.

A produkció 1892-ig 19 előadást ért meg, lehetőséget adva elsősorban a Turolla távozása után Budapesten vendégszereplő olasz szopránoknak (Gemma Bellincioni, Paolina Rossini és Elvira Colonnese), hogy a címszerepben mutathassák be tudásukat.

Hosszú szünet után, 1930-ban Radnai Miklós valószínűleg az Operaházban működő Sergio Failoni sugallatára újította fel a Giocondát, ezzel is színesítve az évtizedek alatt kissé beszűkült olasz repertoárt. „A m. kir. Operaház is a külföld énekes színházainak módszeréhez folyamodik műsorának gazdagítása végett. Régebbi, elfelejtett művelthez nyúl, porlepte vezérkönyveket keres, mert az „új zene” termése sovány, kevés és nem elégíti ki a mai operalátogató igényeit. Nem csodálható. Az „új zene” érdekes és értékes lehet a muzsikusoknak, de fárasztó, lesújtó és sokszor elviselhetetlen a zene, nagytömegeknek, amely szépet, költészetet keres, ami a „felszabadult zeneművészét” tétova kísérletezéseiben vajmi vékonyan található. Vannak korok, melyek bizonyos műfajokban meddők. Mi most az operairodalom meddő évtizedeit éljük.” – írta Papp Viktor a repríz kapcsán.

Jelenet az I. felvonásból – Budanovits Mária, Tihanyi Vilma és Svéd Sándor (1931)

Diósy Béla pedig ezt állapította meg: az opera „körülbelül húsz éve teljesen feledésbe merült. Érdemtelenül, mert kevés régi olasz operának van szebb, értékesebb és hatásosabb zenéje, mint a Giocondának. A mű balsikerét nyilván a szövegben keli keresnünk, mert érdekesen érthetetlenebb librettót alig gyártoltak még. Azért mondjuk, hogy érdekes, mert a szövegnek minden logikátlansága mellett vannak a műben drámai jelenetek, melyeknek megrázó ereje elragad. Zenéje pedig a műnek a legértékesebb olasz szerzemények egyike, telve melodikus szépséggel, drámai erővel, lendülettel és eredetiséggel.” A gondosan előkészített felújításhoz, melyet Márkus László rendezett, Lányi Viktor készített új fordítást, a látványos díszleteket és jelmezetek Oláh Gusztáv, a koreográfiát Brada Ede tervezte. A főszerepeket Tihanyi Vilma majd Báthy Anna, Némethy Ella majd Tutsek Piroska, Székely Mihály, Budanovits Mária, majd Németh Anna, Halmos János, Palló Imre majd Svéd Sándor és Hámory Imre énekelték. A húsz előadást megért produkció 1942-ig maradt műsoron, s az egyik utolsó estén pár percnyi zenei anyag fennmaradt az utókor számára.

Majdnem fél évszázadnak kellett eltelnie, míg a Gioconda 1991 tavaszán ismét színre került Budapesten, ezúttal az Erkel Színházban olaszul, ismét egy olasz karmester, Lamberto Gardelli betanításában. A Mikó András rendezte produkció hozta meg a műnek a legtartósabb haza sikert nyolc év alatt ötvenkétszer ment, s számos művész mutatkozott be a főszerepekben. Giocondát Misura Zsuzsa, Szendrényi Katalin, Rohonyi Anikó, Szilfai Márta és a vendég Marton Éva, Laurát Pánczél Éva, Komlósi Ildikó, Sánta Jolán és Gémes Katalint, Alvisét Begányi Ferenc, Bárány-Paál László, Kováts Kolos és Clementis Tamás, A vak asszonyt Takács Tamara, Anna Sterzer, Jász Klári, Farkas Éva és Wiedemann Bernadett, Enzót Andrej Lanczov, B. Nagy János, Róka István és Wendler Attila, Barnabát Kovács Pál, Kálmándi Mihály és Németh József alakította, a díszleteket Makai Péter, a jelmezeket Kemenes Fanni, a koreográfiát Keveházi Gábor készítette. A Gioconda utoljára 1999 februárjában szólalt meg az Erkel Színházban, az volt a mű kilencvenegyedik előadása.

opera budapest marton éva gioconda
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésInteraktív Móricz-kiállítás nyílt Leányfalun
Következő bejegyzés Bagossy László: „Megalkuvások nélkül dolgozni, nem finomkodni”

Ajánlott Bejegyzések

Vigh Andrea - fotó: Posztós János
Mindent Kocsisról

Dr. Vigh Andrea: „Kocsis Zoltán öröksége páratlan útravaló” 

2022. május 27.4 perc olvasás
Soharóza Dalok a kamrából - fotó: Kovács Márton
Kórusblog

Nemzetközi színházi díjat nyert a Soharóza előadása

2022. május 27.3 perc olvasás
Szinetár Dóra a Dunakanyar című előadásban - forrás: Városmajori Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad

Szinetár Dóra: „Át kellett alakítanunk a családi viszonyainkat”

2022. május 27.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.