Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso blog Elfeledett magyar operaénekesek – Gábory Magda története

Elfeledett magyar operaénekesek – Gábory Magda története

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ugyancsak kapkodhatta a fejét a pesti közönség, amikor 1945 tavaszán ismét elkezdte látogatni az Operaház előadásait. A színlapokra szinte naponta kerültek fel új, ismeretlen nevek, miközben a régi kedvencek egy része különböző okokból eltűnt (külföldre menekültek, eltiltották őket, vagy abbahagyták a pályát).

- hirdetés -

A nagyjából 1948 nyaráig tartó időszakban számos olyan művész is lehetőséget kapott, akik bár már nem voltak pályakezdők, az előző rendszerben – különösen az 1939 után elfogadott törvényeknek köszönhetően –, mégha ragyogó tehetségek voltak, sem léphették át a Magyar Királyi Operaház művészbejárója küszöbét.

Komáromy Pál, a világháború utáni első igazgató nem is igen tehetett mást, minthogy jópár embernek megadta a lehetőséget, akik azután vagy a pályán maradtak, vagy hamar lemorzsolódtak, ha előbb nem, Tóth Aladár fokozatosan kikristályosodó érájában. A már nem pályakezdő debütánsok egyike volt Gábory Magda.

Gábory Magda

A szoprán karrierje egészen különleges kanyarok után ért az Andrássy útra, hogy aztán késői évei teljes homályba vesszenek. Gábor Áron (eredetileg Engländer Ármin) főgimnáziumi tanár és Szigeti Erzsébet Magdolna nevű lánya Szombathelyen született 1915. november 15-én (bár ő később előszeretettel használta az 1923-as dátumot, ez a tények ismeretében több, mint irreális). A Zeneakadémiát Hilgermann Laura majd Rosthy Anna növendékeként 1937-ben fejezte be, olyan évfolyamtársakkal diplomázott, mint Delly Rózsi, Tamás Ilonka és Király Sándor. Színpadi karrierje azonban már akadémistaként elkezdődött, amikor 1933-ban egy betétdalt énekelt a Belvárosi Színház Bárdos Artúr által rendezett Lysistrata-produkciójában. Ezt követően 1934 decemberében felröppent a neve, mint a Városi Színház Suppé-operettekből összeollózott Tarantella című művének primadonnája – ám a szerepet végül Zoltán Irén, a tel-avivi opera későbbi szopránja kapta. Gábory Magda diplomakoncerten a Sába királynője Astaróthját és A bűvös vadász Annuskáját énekelte, nem keltve különösebb feltűnést. A pályakezdő szopránnak nem volt szerencséje az Operaházzal. Fachjából túlkínálat volt, csak a fiatalon elhunyt Tamás Ilonka kapott ösztöndíjat, miközben az Akadémiára alig két évet járt évfolyamtárs, Gyurkovics Mária már a bemutatkozó előadásával berobbant a köztudatba.

A friss-diplomás művészt szerződtetik ugyan egy nyári margitszigeti Szép Heléna-produkció apró szerepére, ám az előadás végül elmaradt. „Kárpótlásként” viszont 1937 nyarán többek között Dayka Margit és Pataky Jenő partnereként kedves feladatot kapott a Mai lányok című filmben, melynek zenéjét Ábrahám Pál írta, majd a Tokaji rapszódiában jut kisebb énekes feladathoz, az Én nem szerettem még című slágert később a rádió is gyakran játssza. Emellett rendszeresen fellép a Zeneakadémia apróbb vagy jótékonysági koncertjein, de miután operai szerepekhez nem jut másfelé próbálkozik. Mintha már ekkoris valami elemi túlélési ösztön hajtaná, látszólag nem okoz gondot számra, hogy gimnáziumi tanár apja ellenére bárokban lépjen fel. Először az Örök melódiák című Moulin Rouge revüben mutatkozik be, 1938-ban, később a Kamara Varietében (1939), Hangli Kioszkban (1939) majd a New York Grillben (1941), Belvárosi Bár (1941 – 1943) kapott lehetőséget. „Hangja olyan szép és iskolázott, hogy sokkal komolyabb és nehezebb zenei produkciókhoz is alkalmas lenne. De megjelenése és élőadóképessége is a legkitűnőbb dizőzök sorába emelik.” – írják az újságok, melyek holland és amerikai szerződéseket is emlegetnek, de ezek nem biztos, hogy megvalósultak.

Miközben az ország megállíthatatlanul sodródik a világháború felé, az ifjú művésznő 1938 decemberében megházasodik. Első férje Zerinváry Andor (1911 – 1964) egy vezérkari törzsorvos fia, maga is hadnagy, de emellett több film, operett és sláger egyre sikeresebb szerzője. A házassági bejegyzésben Gábor Magdolna izraelitaként szerepel, megdöbbentően későn, csak 1944-ben keresztelkedik ki. A frigy ingen diszkréten köttetett, a hír egyetlen újságba sem került be. Amikor egy 1943-as riportban megkérdezik a művésznőt, hogyan léphet fel bárokban komolyabb énekszámokkal, így felel: „Zeneakadémiát végeztem, diplomám van és énekesnő vagyok. Szívesen bizonyítom be, hogy egy apró kis bárban is lehet művészetet produkálni és a közönség, mely napról-napra felkeres, hogy meghallgasson, engem igazol. Egyébként itt tanultam meg kontaktust teremteni a közönséggel és, ha majd színpadra, filmhez kerülök, egész biztosan sikerrel hasznosítom is tudományomat.”

Színpadra azonban egyelőre csak az OMIKE Goldmark termi előadásaiban léphet, ahol Leo Fall Elvált asszonyában a primadonnát, Donáth Ede a maga korában igen népszerű Szulamitjában pedig a címszerepet játssza. Miközben férje Zsütivel (G. Dénes György) a frontra kerül Gábor Magda világháború legsötétebb napjait nővérével, Lustig Zsigmondné Gábor Gabriellával és édesanyjukkal Budapesten vészelik át. 1945 áprilisában azonban már ismét fellép. Tavasszal a frissen alakult Új Színház tagja lesz, majd augusztus 22-én, hét évvel a vizsgakoncertje után szerződteti az Operaház. Harminc éves ekkor. Elvált, ám a fotók tanúsága szerint hosszú fekete hajával igéző jelenség lehetett. Szeptember 27-én Kate Pinteronként lép először színpadra, de a kritika csak a következő szerepében (Pikk dáma magyarországi bemutató – Chloé) vesz róla tudomást. Ezután sorra kapja az apróbb feladatokat a Jancsi és Juliskában (Ébresztő tündér), a Don Carlosban (Udvarhölgy) és a Mosoly országában (Mi). Majd immáron Tóth Aladártól három nagy lehetőséghez jut – Lauretta, Nedda és Micaela –, de vélhetően az új igazgató nem különösebben rokonszenvezik a művésznővel, mert ezek után csak a Peter Grimes egyik kocsmai „Unokahúgával” kínálja meg a mű magyarországi bemutatóján.

Gábory Magda azonban már egy ideje külföld felé kacsingat. A határok ekkoriban még szabadon járhatók, Tóth pedig nem köti béklyóba művészeit. Gábory 1947 telén 5 hetet tölt Párizsban. Az énekesnő 1946 novemberében ismét megházasodott. Második férje, Kondor Tibor színészként végzett, majd rendezőként működött, a világháború után önálló vállalkozásba kezdett és Libertas néven hangversenyrendező vállalatot, valamint lemezkiadót alapított. Kondor elképesztő energiával vetette bele magát a munkába, hetente szervezett koncerteket, sőt nyaranta az ő kezében volt az Állatkerti Színpad műsora, így nem csoda, hogy az esetek zömében a szoprán szerepeket saját feleségére bízta. Gábory 1947 nyarán még az Állatkerti Színpadon lépett fel (többek között Lola, Médi, Musette, Szaffi és a Peer Gynt Solvejg szerepével bővítve repertoárját), egy évvel később azonban már Barbarinát énekelt (a Pestre küldött vélhetően túlzó tudósítások szerint Susannát is…) a Salzburgi Ünnepi Játékokon Herbert von Karajan bemutatkozó Figaro házasságában, olyan partnernőkkel, mint Elisabeth Schwartzkopf, Irmgard Seefried, Sena Jurinac és Elisabeth Höngen. A szoprán többet nem lép Magyarországon színpadra. Bécsben már 1948 januárjában bemutatkozott Neddaként, 1950 januárjáig az együttes tagja lesz, a Bohéméletben, A cigánybáróban, A windsori víg nőkben, a Parasztbecsületben és a Gianni Schicchiben lép fel. Eközben tovább járja a világot 1949-ben például Papagenaként vendégszerepel Karl Böhm berni Varázsfuvolájában.

Gábory Magda nemzetközi karrierje a müncheni Gärtnerplatztheaterben folytatódik (1952 – 1953), majd Zürichben (1953 – 1954) és a Bayerische Staatsoperben (1955 – 1956) lesz tag, mindenhol főszerepeket énekel. A párizsi Opera Comique-ban 1948-ban Neddaként és Mimiként vendégszerepelt, és vélhetően erre az időszakra esik a néhány meglehetősen érhetetlenül kiválasztott ma is meghallgatható felvétele (Bohémélet,  A rózsalovag, Gianni Schicchi, Az eladott menyasszony, A víg özvegy), ezután Bordeaux-ba hívják Cherubinónak. Osváth Júlia hagyatékában fennmaradt néhány dedikált fotó és képeslap, melyek alapján igen szívélyes volt a viszony a két szoprán között. Kideríthetetlenen, hogy mit gondolhatott a vasfüggöny mögött rekedt Osváth (és az állambiztonság gondos hivatalnokai) miközben a Semmeringről, Velencéből és Párizsból érkezett, nagy sikerekről mesélő gyönyörű képeslapokat olvasgatta. Valószínű azonban, hogy a gondosan manikűrözött kéz megremegett az „Írjál nekem ide Milánóba Teatro alla Scala címre” soroktól…

Olaszországban Nápoly és Bologna (1955, Istenek alkonya, III. norna, Woglinde) színpadjain kívül a pályafutás minden bizonnyal legfontosabb állomása az a néhány este volt, melyeken Milánóban Wilhelm Furtwängler vezényletével lépett fel Magda Gabory-Kondor néven. A Scalában 1948 decemberében a salzburgi Figaro-produkcióval debütált, majd a német karmester-óriás Orfeuszában (Ámor), Parsifaljában (2. viráglány) és Ringjében (Woglinde) szerepelt 1950/51-ben. Az előadások felvételei ma is forgalomba vannak, ahogy Furtwängler másik Tetralógiája is, melyet 1953-ban a római RAI rögzített – ekkor Gábory Magda Wellgundét és Ortlindét énekelte. Még egy élő előadás maradt ránk a művésznő főszereplésével, egy kortárs mű, a francia Henri Tomasi Don Juan de Manara-ja Münchenből.

A MOPEX 1947-es hasonmásversenyén Gábory Magda Olivia de Havillardként

A szoprán pályafutása nem sokkal később kurtán-furcsán ért véget. Nem kizárt, hogy ebben közrejátszott, hogy férje, Kondor Tibor alig 37 éves korában, 1954 szeptemberében hosszantartó, súlyos betegség következtében Bécsben elhunyt. Gábory Magda még két évig énekelt, legutolsó ismert fellépései 1956 februárjában a lisszaboni Teatro Nacional de São Carlosban (Cherubino és Zerlina) és novemberben Oránban (Szaffi) voltak. Visszavonulásában közrejátszott valószínűleg erősen, hogy harmadszor is férjhez ment, Dr. Armin Arnoldot – viszonylag későn – két gyermekkel ajándékozta meg. Egy időre Münchenben telepedtek le, ahol két gyermekük született, végül a szoprán Izraelben hunyt el. Sírja a horshimi kibuc mellett található.

Gábory Magda hazai pályafutásának felkutatása különös nehézségekbe ütközött. Ennek legfőbb oka az volt, hogy bizonyos források (elsősorban a hangosfilm.hu és az oldal adatait átvevők) összekeverték a szoprán és Gábor Zsazsa szintén Magda névre hallgató nővére (Budapest, 1915– Palm Springs, 1997) világháború előtti karrierjének adatait. Az amerikai színésznő és testvérei – nyilvánvalóan hírhedten ambiciózus mamájuk nyomására – már kislány korukban szerepeltek a lapokban. A legenda szerint Svájcban nevelkedtek és Liddy Hegewald filmproducer 1933-ban szerződést is között velük, ám Hitler hatalom rájutása után szó sem lehetett Grün-lányok németországi munkáiról, Zsazsa és Éva 1941-től Amerikában forgatott, Magda azonban a szülőkkel Pesten rekedt. Előbb egy török vőlegényre tett szert, majd első lengyel férje révén adtak hírt róla az újságok. Özvegységre jutva, Carlos Sampaio Garrido portugál nagykövet szeretője lett, akinek segítségével végül 1944-ben sikerült szüleivel elmenekülniük Magyarországról. Nem kizárt, hogy ez az a névazonosság, mely miatt a szoprán az Operaházba kerülve neve mögé illeszti az y-t. Az sem kizárt, hogy így próbálta megkülönböztetni magát egy másik frissen szerződtetett fach-társtól, Gábor Zsuzsától. Ha igaz lenne, amit a wikipedia ír, Amerikába érve Gábor Magda bizonyára megemlítette volna operaénekesi múltját. Ennek azonban semmi nyoma, ahogy a vöröshajú nővér képei sem keverhetők össze a fekete, jellegzetes fogú szoprán fotóival. A „Gábor Magda rejtélyt” további két névrokon nehezítette: a műfordító, Rejtő Jenő második felesége (1908 – 2008) valamint a gyakran helytelenül írt 95 éves szobrászművész, Gádor Magda (1924 – ). Mindezeket a rétegeket lehántva, most először sikerült összeállítani az elfeledett magyar szoprán életrajzát.

Az első fotó forrása a Fortepan, a Szulamith színlap az OMIKE gyűjteményéből való, a salzburgi portré az Operaház Emlékgyűjteményéé, az utolsó kép a Gábor nővéreket, Zsazsát, Magdát és Évát ábrázolja.

Köszönet Harsányi Lászlónak a Gábory Magda kontra Gábor Magda problémakör felvetéséért és Jenny Gábornak, aki sokat segített a kusza szálak kibogozásában. A művésznő cikkünk nyomán javított adatlapja ide kattintva található.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X