A Junior Prima díj az egyik legnagyobb presztízzsel bír a zenei szakmában is. Az MVM Zrt. idén is tíz fiatal tehetséget díjazott, ez alkalommal pedig bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és gálakoncertet. Hogyan zajlott a döntési folyamat, melyek a legfontosabb követelmények, amelyeknek manapság egy fiatal művésznek meg kell felelnie? Többek között erről is beszélgettünk Vigh Andreával, a Zeneakadémia rektorával, a zsűri elnökével.
– Milyen szempontokat és irányelveket vett figyelembe a zsűri a díjak odaítélésénél?
– Az első és legfontosabb természetesen a tehetség. Nyilván igyekszünk minden mást is figyelembe venni, az „előéletet”, az eredményeket, ajánlásokat is, de a tehetség dominál. Egytől egyig kiváló fiatal muzsikusokat ajánlanak nekünk olyan szakemberek, tanárok, akiket szintén jól ismerünk. Az a leglényegesebb, hogy megtaláljuk a tehetségeket, és ezzel a díjjal támogathassuk őket. Személy szerint is nagyon hálás vagyok az MVM-nek, hogy útjára indította ezt a kezdeményezést, mert rengeteg lehetőséget nyújt zenészeinknek, lendületet ad, segíti pályájukat. Örömmel mondhatom, a Junior Prima az egyik legnagyobb presztízsnek örvendő díj a szakmában.
– Nyomon tudják követni, hogy a díjazott művész később mennyire lesz sikeres?
– Hogyne, egyértelműen. Kimutatható, hogy mennyi mindent köszönhet a zenész, a zenei élet is e kezdeményezésnek. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy korábban olyan művészek kapták meg a Junior Prima díjat, mint Bogányi Gergely, Baráti Kristóf vagy éppen Balázs János. Többen közülük komoly nemzetközi karriert futottak be, hangszerük kiválóságai lettek. És van olyan, aki azóta már Kossuth-díjas.
– Kialakul a zsűritagok között vita vagy általában egyhangú döntés születik?
– Nagyon sok pályamunka, ajánlás érkezik be, ilyenkor az első feladatunk nyilván az, hogy kiszűrjük, kik azok, akik a formai kritériumoknak (pl. korhatár) nem felelnek meg. Ezek után az összes zsűritag megkapja a lehető legrészletesebb anyagot az egyes jelöltekről, és mindenki lelkiismeretesen, a lehető legnagyobb körültekintéssel tanulmányozza ezeket. Általában egységes álláspont lesz, hiszen annyira átüt a tehetség, hogy mindenki számára egyértelművé válik, ki érdemli meg legjobban egy adott évben a díjat. Néha vannak viták, de nem ez a jellemző, és ilyen esetekben is hamar megszületik a konszenzus.
– Tapasztalatai szerint mennyiben más kritériumoknak kell manapság egy zenésznek megfelelnie, ha sikeres akar lenni, mint korábban? Valóban nagyobb szerepük van a külsőségeknek?
– Tudomásul kell vennünk, hogy a 21. század a kommunikáció és a vizualitás százada. Ez alól a mi szakmánk sem kivétel. Folyamatosan keresnünk kell az új lehetőségeket, de továbbra is a minőség marad a legfontosabb szempont. Az elmondható, hogy egy fiatal muzsikusnál most sokkal nagyobb jelentősége van az önmenedzselés képességének, hogyan képes helyzeti előnyhöz jutni vagy alakítani a pályáját. A versenyek is akkor érik el a céljukat, ha kellő nyilvánosságot kapnak, nemzetközi visszhangjuk van, ami számos országból vonzza a jelentkezőket.
Nagyon fontos, hogy milyen „utókezelést” biztosítanak a versenyzőknek a megmérettetés után. Így például kap-e megfelelő mennyiségű fellépési lehetőséget, jelen tud-e lenni a koncertpódiumokon, tovább tudja-e képezni magát. A Zeneakadémián két ilyen verseny is van: a Bartók Világverseny és a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny. Mindkét eseménysorozatnál különösen figyelünk e kritériumokra, az érdeklődés is igen nagy, az utóbbira 2020-ban több, mint negyven országból adták be a jelentkezésüket.
– A pandémia okozta helyzet következtében felborult többek között a kulturális, zenei élet is. Online koncertközvetítések, az internet segítségével megtartott tanítási órák helyettesítik a személyes élményt. Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt időszakban? Hogy látja, mikor tér vissza a „normális rend”?
– A Zeneakadémián folyamatosan szervezünk hangversenyeket, nem álltunk le, de az sajnos tény, hogy zárt ajtók mögött, nézők nélkül zajlik mindez. Ugyanakkor mind a művészek, mind a közönség részéről óriási igény mutatkozott arra, hogy a streamek segítségével továbbra is tartsuk a kapcsolatot, és a visszajelzésekből is kiderül, hogy nagyon szeretik ezeket a közvetítéséket. Hogy mikor tér vissza a régi életünk, az sajnos a pandémián múlik, de ez egészen biztosan meg fog történni, hiszen ez az időszak mutatta meg igazán, milyen fontos a művészet az embereknek, szinte olyan, mint egy elixír. Nálam sokkal bölcsebb emberek is felhívták arra a figyelmet, hogy zene nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes.
Ami az oktatást illeti, annyiban szerencsénk volt, hogy csak az utolsó egy hónapban álltunk át digitális oktatásra a Zeneakadémián. Minden órát és foglalkozást megtartunk online, magam is tanítani fogok most az interjú után. A gyakorlások lehetőségét a közegészségügyi előírások betartásával továbbra is biztosítjuk. Különösen érdekes, hogy a tanrendben foglalt órákon kívül is bejelentkeznek a diákjaink, keresik a társaságunkat, beavatnak minket személyes életükbe, mesélnek arról, mi történik velük, hogyan gyakorolnak, fejlődnek. Tehát elmondható, még szorosabb lett a viszony, mint a járványhelyzet előtt volt. Bízom benne, hogy hamarosan újra személyesen találkozunk majd, de abban is biztos vagyok, hogy nagyon sokat tanultunk, tanulunk a mostani időszakból. Online kapcsolódásaink a közönséggel később is hasznosak lehetnek, és velünk maradhatnak a pandémia után is.
* Az MVM Zrt. által támogatott tartalom.