A zenetörténet egyik legjelentősebb műve csendül fel 2023. április 6-án a pécsi Kodály Központban: Joseph Haydn A Teremtés című oratóriumát hallhatja a közönség Vass András vezényletével, akivel ez alkalomból a Teremtéshez fűződő személyes viszonyáról, valamint Haydn zsenialitásáról beszélgettünk, de azt is megtudhattuk tőle, miben rejlik a Pannon Filharmonikusok egyedisége és ereje.
– A Teremtést fogja vezényelni 2023 áprilisában, a Kodály Központban. Dirigálta már a művet korábban is? Érez benne bármilyen kihívást karmesterként?
– Korábban soha nem dirigáltam teljességében a művet, csak különböző részleteket belőle. Nyilvánvalóan nagy kihívás ez minden muzsikus, hangszeres művész, kórustag, szólista és a karmester számára is. Az utóbbi években igencsak el lettünk kényeztetve jobbnál jobb megszólaltatásokkal, gondolok itt a Müpában az újévi hangversenyeken felcsendülő Teremtés-interpretációkra, melyeket Fischer Ádám neve fémjelez, nem beszélve a Vashegyi György által jegyzett előadásokról. Azt gondolom, hogy Haydn rendkívül őszinte és kifejező zenét írt, ugyanakkor az operai vonal is erőteljesen megjelenik a műben, szinte minden pontján tetten érhető, legerőteljesebben a recitativo accompagnato részekben. Sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy mennyire zseniális operaszerző is volt Haydn. Ahogy Harnoncourt szerint Mozart hangszeres műveit nem lehet kellő hitelességgel megszólaltatni az operáinak kellő ismerete nélkül és anélkül, hogy az operáin keresztül szemlélnénk ezeket, úgy ezt az állítást félig-meddig Haydnra is érvényesnek érzem – a két nagy oratóriuma tekintetében mindenképp. Mindezeket figyelembe véve, stílushű megszólaltatással élményt adó hangzóanyaggá formálni egy ilyen zseniális művet nem kis kihívás, a legtapasztaltabb karmestereknek, művészeknek is komoly feladatot jelent mindez.
– Azt írják, a mű első bécsi előadásait akkora érdeklődés övezte, hogy a terem szűkössége miatt nyitott ablakokkal adták elő, és az utcán álló tömeg onnan hallgatta a zenét. Most is ilyen nagy érdeklődésre lehet számítani? Ön szerint miben rejlik ennek a zeneműnek és általában Haydn zenéjének a hallgatóságot letaglózó ereje?
– Az utóbbi években a PFZ vokálszimfonikus koncertjei iránt megnőtt az érdeklődés, és ez elválaszthatatlan a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusának megalakulásától, amely a barokk és bécsi klasszikus repertoár stílushű előadását, megszólaltatását tűzte ki célul. A kórus művészi vezetését Dobos Lászlóval együtt látjuk el, az elmúlt években számos Bach-, Purcell-, Händel-, Telemann-, Mozart- és Haydn-mű magas színvonalú megszólaltatásának lehetett szem- és fültanúja a pécsi közönség. A Teremtés oratórium nagyon népszerű és kedvelt alkotás, azt is mondhatnánk, hogy sikerdarab lett. Haydn zenéje az előbb említett őszinteséget nagyszerűen ötvözi azokkal a hatásos és meglepetésszerű fordulatokkal, amelyekkel a mester rendre élt a kompozícióiban. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy ennyire sokat játszott darab mentén külön kihívás a hitelesség megőrzésén túl az eredeti gondolatok és a releváns, aktuális mondanivaló közlése úgy, hogy azok eljussanak nemcsak a hallgatóság fülébe, hanem lehetőleg a lelkébe is. Haydn a legnagyobb mesterek közé sorolandó, nemcsak a szimfonikus művei vonatkozásában, de a vokálszimfonikus remekművei miatt is. A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes. Hitelesen kell hozzányúlni és élményszerűen kell megszólaltatni. Azt hiszem, ez a kulcsa a sikernek. Erre fogunk törekedni!
– Az elmúlt évek során melyek voltak a PFZ-hez köthető legfontosabb zenei élményei?
– Nagy élmény számomra, hogy a legfontosabb hangszereléseimet először a Pannon Filharmonikusok szólaltatták meg, ilyen Schubert A halál és a lányka című vonósnégyese szimfonikus zenekari változatának ősbemutatója és CD-felvétele, vagy a Grieg g-moll, op. 27, No. 1-es vonósnégyes nagyzenekari változatának megszólaltatása is. De ide sorolható az elmúlt években a Bach-kantáták sorozata is, vagy az idén, a húsvéti ünnepi hangversenyen felcsendülő Mozart „Nagy” c-moll mise is. Az elmúlt évad is tele volt igen magas színvonalú és élményszerű koncertekkel. A teljesség igénye nélkül ezek Grieg Peer Gynt szvitjei, valamint Muszorgszkij Egy kiállítás képei maestro Varga Gilberttel, Bartók Concertója Kovács Jánossal, vagy Dvořák VIII. szimfóniája Gérard Korsten vezényletével, valamint Prokofjev I. hegedűversenye Vengerov előadásában.
– A Pannon Filharmonikusok állandó karmestereként mit tart az együttes erősségének?
– A Pannon Filharmonikusok zenekara minőségorientált együttes, ami azt jelenti, hogy a zenekar szakmai vezetése a muzsikusokkal karöltve azon igyekszik, hogy minden egyes koncert mentén a lehető legjobb, legoptimálisabb teljesítményt nyújtsa a közönségének. Ez a munkafolyamat szervezésétől kezdve a kottarendelésen át a szólampróbákig számos területet érint, és minden területnek van felelőse. Külön feladat és kihívás összehangolni a különböző területek felelőseinek munkáját. Ezen túl az együttes törekszik arra is, hogy a karmesterek és szólisták lehetőleg a megfelelő zenetörténeti korhoz és repertoárhoz kapcsolódva jelenjenek meg az együttes életében. Vannak karmesterek, akik a barokk és bécsi klasszika repertoárját dirigálják a zenekarnál, mások a nagyromantikus zenekari műveket, megint mások a kortárs kompozíciókat, egyes karmesterek pedig jellemzően a színpadi műveket és így tovább.
