A Demjén Ferenc slágereire épülő Hogyan tudnék élni nélküled? című film a Mamma mia! receptjét követte, ami az ABBA-slágerek köré épített hevenyészett történetet. Összegyűjtöttük, hogy a hazai zenészek közül ki tűnt már fel a képernyőn vagy a vásznon akár szereplőként, akár úgy, hogy az életét dolgozták fel.
Hogyan tudnék élni nélküled? (2024)
A Demjén Ferenc dalaira építő romantikus vígjáték decemberben kerül a mozikba. A 77 éves énekes slágerei köré Kormos Anett és Goda Krisztina írtak szerelmi történetet. A Balatonon és Budapesten – sőt, jelenben és múltban – játszódó történet főszerepeit Törőcsik Franciska és Ember Márk alakítják. Mellettük Marics Péter, Kirády Marcell, Brasch Bence, Márkus Luca, Kovács Harmat és Varga-Járó Sára is feltűnnek a vásznon. Természetesen nem hiányozhatnak a táncos tömegjelenetek sem.
A film dalait Demjén saját csapata hangszerelte újra a színészek hangjához leginkább illeszkedve. A filmben hallható többek között a Sajtból van a hold, a Szerelemvonat, A szabadság vándorai, a Mikor elindul a vonat, a Hogyan tudnék élni nélküled? és az El kell hogy engedj is. Sőt, a hírek szerint maga Demjén is beugrik egy cameóra.
A király (2022)
Az utóbbi idők talán legemlékezetesebb sorozata ebben a témában a Zámbó Jimmy életéről szóló 10 részes széria volt. A királyt a szakma és a nézők is szerették, Jimmy családja azonban több részletet kifogásolt a saját és Jimmy ábrázolásában. Az itthon szokatlannak számító, A korona című sorozatból ismert kettős szereposztás valamennyi idősíkján igazi nagyágyúk mozogtak a kamera előtt. A címszerepet Olasz Renátó és Nagy Ervin alakította, Jimmy feleségét, Editet Staub Viktória és Schell Judit, de Ötvös András, Péterfy Bori vagy Gyabronka József is feltűnt a képernyőn.
Nem véletlen a család tiltakozása, a legenda helyett egy nagyon emberi főszereplőt kapunk. A sorozat készítői nem szemérmeskedtek, vagy ragadtak le a nosztalgiánál, nemcsak a 80-as, 90-es évek, de a főszereplő kevésbé vonzó oldalát is megmutatták. Feltűntek a 90-es évek zenei életének jellegzetes alakjai, illetve feltételezett kapcsolatuk az alvilággal. A korszak viszonyainak pontos ábrázolása, az eltalált jelmezek és díszletek jelentették a nézők számára a sorozat egyik legnagyobb vonzerejét. A hangvétel azonban a listánkon szereplő többi darabhoz képest sötétebb, amihez részben a Jimmy halála körüli nyomozás mint kerettörténet is hozzájárul, de a társadalomkritikus hozzáállás is.
A sorozat alkalmat ad arra is, hogy megvizsgáljuk Zámbónak a magyar kultúrában, közéletben betöltött szerepét. Mi volt az, ami ilyen különlegessé tette az énekest? Hogyan vált saját magán is túlmutató legendás alakká? Az életében is megosztó jelenségnek számító Jimmy kapcsán a magas kultúra képviselői fanyalogtak, miközben rajongói szinte istenítették. Jól mutatja ezt a temetése, ahol kisebb tömegjelenetek játszódtak le, és aminek a médiatörténeti jelentősségét Rajk és II. Rákóczi újratemetésével együtt vizsgálták a vonatkozó kutatások. A jelenségről György Péter írt publicisztikát az ÉS-ben.
Pappa pia (2017)
Ennek a darabnak semmi köze a valósághoz. A listára felkerülését indokló zenész Nagy Feró, aki egy kiöregedett rockert, a főhős Szabó Kimmel Tamás nagypapáját alakítja. (Meg az első percekben egy geg erejéig feltűnő Korda György és Balázs Klári.) Az ő Duna-parti csónakházának sorsa szolgál az események mozgatórugójaként. A környéket a nagy és gonosz vállalkozó, Stohl András teljesen átalakítaná egy modern buliközponttá. Nagypapa és unoka együtt szállnak szembe a pénzemberrel segítségül hívva a srác haverjait, és romkocsmává alakítják a helyet. Természetesen megjelenik egy régi szerelem is, aki most mintha a rossz oldalon állna, de a műfaj jellegéből adódóan sejthetjük, hogy a végén csak Szabó Kimmel karjaiban köt majd ki. De addig nagyon sokat kell még énekelni és tömegjelenetekben táncolni.
#Sohavégetnemérős (2016)
A zenés játékfilm gyakorlatilag Fluor Tomi és Diaz, vagyis a Wellhello slágereire épül. A könyves-tévés-filmes Lévai Balázs producerkedése és Tiszeker Dániel rendezése mellett hat Wellhello-dallal egybeszőtt történet bontakozik ki a vásznon. A szándékoltan generációs filmnek készült alkotás a mai huszonévesek életérzését, gondolkodását, problémáit, párkapcsolatait ábrázolja, szinte minden alkotója harmincon aluli volt a bemutatáskor. A történetben természetesen Flour Tomi és Diaz is felbukkan olyan színészek mellett, mint Sztarenki Dóra, Mészáros Blanka, Ötvös András vagy Orosz Ákos. A helyszín pedig az ebben a műfajban szinte kötelezőnek tetsző Balaton.
Made in Hungária (2009)
Ismét egy valós személy a film főhőse, ezúttal azonban élő. Fenyő Miklós karrierjének indulásába avat be minket a zenében és táncban bővelkedő darab. A Made in Hungária hasonló címmel már sikeresen futott színpadi musicalként. Fenyő és családja 1962-ben érkezett haza Amerikából – nem önszántukból. A történet alapját valós események alkotják, de elég vázlatosan. A hazaérkezés és az 1968-as Ki Mit Tud? közötti hat évet itt erősen felpörgetve, pár hónapnak beállítva kapjuk. Miki 18 évesen, az amerikai tizenévesek életéből csöppen a szocialista mindennapokba, ahol a lemezei, ruhája, viselkedése és főleg zenéje hamar felteszi a hatóságok és a helyi fiatalok térképére is. Visszatérő szereplőnk Szabó Kimmel Tamás, aki Fenyő Miklóst alakítja. Ő és a rivális banda vezérét játszó Fenyő Iván rendszeres időközönként dalra fakadnak a Hungária és a korszak egyéb slágereire.
Csinibaba (1997)
Íme a kivétel, ennél a filmnél beszélhetünk értékelhető történetről és mondanivalóról. A történethez passzítottak a korra jellemző, beszédes dalokat, amik kommentálják, kiegészítik vagy épp ellenpontozzák az eseményeket. Tímár Péter elmondása szerint hol a dalok szövegei alakították a forgatókönyvet, hol a kész történethez kerestek slágereket. Ezeket azonban újrahangszerelve használták, hogy a fiatalabb közönséget is megnyerjék. A rendező a hatvanas évek mindennapjainak groteszkségét mutatja be ebben a szatírában, ami az alkotókat is meglepve elsöprő siker lett a közönség és a kritikusok körében is. A Ki mit tud? örvén disszidálni készülő fiatalok történetéhez Tímár Péter erős szereposztást hozott össze. Gálvölgyi János és Molnár Piroska mellett Reviczky Gábor, Pogány Judit és Lázár Kati is feltűnik. Emellett egy epizódszerepre beugrik Cseh Tamás és Lovasi András is. Az akkor a főiskoláról épp csak kieső fiatal gárdában is szép számmal találunk ismerősöket.
Ezek a fiatalok (1967)
Az említésre méltó történettel nemigen rendelkező alkotás amolyan alibi volt, hogy az épp akkor induló zenekarok és énekesek bemutatkozhassanak a vásznon. A főhős Laci 18 éves gimnazista, és szerelmes osztálytársába, Koncz Zsuzsába, aki erről látszólag nem tud. Közben pedig maga is próbál bekerülni a zenei életbe, így elkíséri Zsuzsát fellépésekre, próbákra és a televízióba is. Mindez remek alkalmat szolgáltat arra, hogy 5-10 percenként valaki előadjon egy számot, legyen az az Illés, a Metro vagy az Omega, Zalatnay Cini, esetleg maga Koncz Zsuzsa. Mellesleg pedig Kállai Ferenc, Berek Kati és Őze Lajos játsszák a fiatalok körül mozgó felnőtteket.
