Kesselyák Gergely karmester 2024 elejétől dolgozik vezető karmesterként a Pannon Filharmonikusokkal. Az évad szerkesztése és a kiemelt koncertek mellett tervekről, lehetőségekről és az opera elsődlegességéről is beszélgettünk.
– Milyen lehetőségeket látott a vezető karmesteri pozícióban?
– Az elmúlt években sorra visszautasítottam a hasonló felkéréseket, mert úgy éreztem, hogy az én otthonom az opera világa. A műfajt most is elsődlegesnek tartom, amivel kapcsolatban mindig is az volt a vágyam, hogy jó körülmények között lehessen elmélyült műhelymunkát végezni. Ez utóbbit egy repertoárszínház nem feltétlenül tudja megadni, a Pannon Filharmonikusokban, a Kodály Központban és Pécs városában viszont komoly lehetőséget látok e tekintetben.
– Változni fog a zenekar profilja?
– Számos alkalommal vezényeltem már a Pannon Filharmonikusokat és mindig lenyűgözött a munkamódszer, amivel dolgoznak, az az odaadás ahogy egymás felé és a zene felé fordulnak. A közös munkák során rendre azt éreztem, hogy minden egyes zenész próbáról próbára jobb és jobb szeretne lenni. Az zenekar évadait eddig is sokszínű program jellemezte, a muzsikusok jelentős része pedig a zenés színházban is kipróbálta már magát, ennek megfelelően csak folytatni kell az építkezést. Biztos vagyok benne, hogy a következő időszakban a lehetőségeinkhez mérten egyre komplexebb színházi élményeket kap majd tőlünk a pécsi közönség.
– A Titok évadát hirdette meg az együttes. Ön is részt vett a szerkesztésben?
– Érkezésemkor már nagyjából kialakult volt az évadterv, ami a Pannon Filharmonikusok kiváló stábját dicséri, a saját koncertjeimet ugyanakkor szeretem én felépíteni. Minden esetben a feladatokhoz kerestünk előadókat, természetesen a közös preferenciákat figyelembe véve. Az én kérésem volt például, hogy a nyitókoncerten elhangzó Korngold Hegedűverseny egy nagyon dús, szláv karakterekkel rendelkező hangon szólaljon meg, amihez végül Boris Brovtsyn bizonyult a legjobb választásnak.
– A nyitókoncert mellett számos előadást vezényel, különböző műfajokban. Ez mennyire volt tudatos?
– Csakúgy, mint az opera, számomra az oratórium is nagyon meghatározó, így fontosnak tartom, hogy a Kaddis elnevezésű esten Penderecki, Bernstein és Korngold művei is elhangozhatnak, méghozzá tényleg egy nagyszabású koncerten, melyhez a nyíregyházi Cantemus Fiúkórus és a Nemzeti Énekkar is csatlakozik. Két nagylélegzetű szimfóniát, Szkrajbin Harmadikját és Brucnker Kilencedikjét is elvezénylem az évadban, melyek kapcsán talán furcsán hangzik, de szintén az operai sűrűség és dramaturgia jut az eszembe. Lesz egy operagála is, amely nagyszerű lehetőség arra, hogy olyan művekből adjunk ízelítőt, amelyekkel a közönség nagy része nem biztos, hogy találkozna. Szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem vesszük ki a már jól ismert, szinte slágerként működő darabokat a műsorból, de bizonyosan felmutatunk olyanokat, amik méltatlanul kerültek háttérbe, miközben ugyanolyan közönségbarát alkotások, mint amelyeket már a magunkénak érzünk. Az én meglátásom egyébként, hogy mintha a 20. század esztétikai mainstreamje tudatosan fedte volna el azokat a műveket, amik akár még közönségkedvencek is lehettek volna. Ide tartozik Prokofjev Rómeó és Júlia című balettje is, amit teljes egészében előadunk majd. Több alkalommal vezényeltem már a művet és mindig azt láttam, hogy a zenekari szövet nehézségei ellenére szívesen játsszák az együttesek, a közönség körében is sikert arat és a balettművészek is örömmel vesznek részt benne. Nem mellesleg olyan játszanivaló, aminek a megtanulásával nagyon sokat lehet fejlődni, ezért egy belső zenekari workshopot is szeretnék felépíteni rá.
– Egy saját darabja is elhangzik majd, erről mit lehet tudni?
– A 2024-es Múzeumok Éjszakáján a Kodály Központban játszottuk a Missa Allegra című művemet, ami tulajdonképpen annak a rövid Requiemnek a párja, amit még húsz évesen, egy szomorú családi esemény okán komponáltam. Az ősbemutatója ennek egy gyászmise keretében volt, most pedig a Musica Sacra sorozatunkban hallhatja majd a közönség.
– Olyan zeneszerzőkről beszélgetünk, mint Korngold, Schönberg, Prokofjev, Janáček, Szymanowski vagy Nino Rota. A muzsikusok mennyire nyitottak az újra?
– A Pannon Filharmonikusok már nagyon sokszor bizonyította nyitottságát, a tanulás iránti vágyat és a képességet is. Az elmúlt két évtizedben Horváth Zsolt igazgató munkája mindig is innovatív és célorientált volt, amihez az előttem lévő vezető karmesterek is csatlakoztak. Néhány hónapja kezdtük csak meg a szorosabb munkát, de már nagyon sok előremutató koncertünk volt nem csak itthon, hanem külföldön is, hiszen Bartókot és Saygunt vittünk például Isztambulba és Ankarába a Magyar-Török Kulturális Évad keretében. Egyszóval bizakodó vagyok. Öröm itt dolgozni és új terveket megvalósítani.
