Kelemen Barnabás a bérek rendezését elsődlegesnek, a régi légkör visszahozatalát életbevágónak tartja és a differenciált képzés híve a Zeneakadémián. Az egyik esélyes rektorjelölttel a Népszava készített interjút.

- hirdetés -

– 2023-ban is felmerült a neve rektorjelölt-jelöltként, ám akkor végül nem indult. Mostanra miért gondolta meg magát?

– Mindig is komolyan foglalkoztatott a Zeneakadémia sorsa. Már két évvel ezelőtt is beleláttam a lehetőségeket és érzékelve a hiányosságokat, ott volt bennem a tenni akarás. De tapasztalva a pályázattal kapcsolatos botrányt, és azt, hogy Dohnányi, Kodály, vagy Liszt a szabályok szerint nem indulhatott volna, inkább visszaléptem.

(…)

– Min változtatna alapvetően a Zeneakadémián?

– Szinte minden területen van mit átgondolni, melyet a szenátussal, tanszékvezetőkkel, vezetőkkel közösen átgondolva kell majd reformálni. Ahogy a pályázatomban is szerepel, a differenciált oktatási szisztéma szolgálná leginkább a diákok érdekeit. A három nagy irány a hangszereseknél a pedagógus, zenekari művész/kamarazenész és a szólista. A bérek rendezése elsődleges kérdés. Életbevágó a Zeneakadémia régi légkörét visszahozni, hogy a Zeneakadémisták magukénak érezzék a főépületet. Kevés példa van arra, hogy egy zenei tanintézménynek patinás, nagy múltú nagyterme legyen. Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan nekünk nehéz versenyezni a londoni, párizsi, berlini zenei akadémiákkal, amelyek környezetében több a fellépési lehetőség. Ide kell hoznunk minél több olyan világhírű projektzenekart, ifjúsági együttest, szemináriumot, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók bekerüljenek a nemzetközi zenei életbe itthonról is.

(…)

– El tudja képzelni az együttműködést rektori pozícióért szintén induló Farkas Gáborral is?

Nem egymás ellen indultunk a pozícióért, hanem a Zeneakadémia sorsa közös célunk. Nagyon számítanék arra, hogy együtt dolgozzunk és minden kapcsolatát kamatoztassa a Zeneakadémia érdekében. A nemzetközi – elsősorban ázsiai – zenei életben komoly kapcsolatai vannak, amit nagyon is kell kamatoztatni.

(…)

– A pályázatában jelentős béremelésekről, a hangszerpark felújításról ír. Önt úgy emlegetik, mint a minisztérium embere. Kapott ígéretet az eddiginél sokkal több pénzre?

– Nem a minisztérium embere vagyok, hanem jégtörő hajóként megyek és tárgyalok az ügyért, mint bárki, aki tenni akart valamit a kulturális szférában. A fesztiváljaink kapcsán 2008 óta évről évre megtanultuk, hogy milyen rögös úton lehet pénzt szerezni. A zenei életnek Magyarországon Esterházy Fényes Miklós óta nem kellett önfenntartónak lennie. A programomban is szerepel, mi minden módon lehet saját bevételt teremteni, de ma még lobbizni kell.

– Milyen szerepet szán a családtagjainak, ha rektor lesz?

– Szeretném, hogy a 7 éves kislányom tanszékvezető legyen. Komolyabban: bár édesanyám itt tanított 40 éven át, ő már nincs köztünk. A feleségem pedig előbb kezdett a Zeneakadémián tanítani, mint én. Most jön vissza a GYES-ről, úgyhogy az, hogy ő itt hegedűt fog oktatni, az egy 23 éves folyamat folytatása lesz. Az, hogy a fiam nem tanul az LFZE-n, egyszerre büszkeség és szomorúság számomra.

Az interjú teljes terjedelmében a Népszava oldalán, ide kattintva olvasható.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 22 tagú szenátusa április 8-án szavazott először a három rektorjelöltről, melynek eredményeként holtverseny alakult ki Farkas Gábor és Kelemen Barnabás között. Az új szavazást április 15-re írták ki.