A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása február 12-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Görögh Dániellel, Molnár Leventével, Schlanger Andrással és Szigeti Rékával.
A Kodály Spicy Jazz zenekar Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulóján, 2017-ben indította útjára zenei projektjét a Music Fashion kiadóval közösen. A formáció a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokat modern, mai hangzás mentén újrahangszerelve, instrumentális jazzstílusban játssza Magyarországon és számos helyen a világban. Céljuk az is, hogy a fiatalabb generáció és a nemzetközi zenei színtér számára is megismerhetővé váljanak a kodályi életmű és egyúttal a magyar zenei oktatás alapjai.
A Kodály Spicy Jazz első nagylemeze, a Reloaded 2018-ban jelent meg, és Fonogram-díjra jelölték „Az év hazai világ- és népzenei albuma” kategóriában. Azóta a zenekar nagyon sok helyen koncertezett, sőt a fellépésükkel indult a strasbourgi Európai Parlamentben a magyar V4-elnökség időszaka is. Most pedig elkészült a Cséry Zoltán hangszerelő, Óhidi Levente billentyűs, Gyöngyösi Gergő basszusgitáros, Vendl Máté dobos és Görögh Dániel trombitás alkotta formáció, a Kodály Spicy Jazz második nagylemeze, a Remake című album, amelyre természetesen ismét a Kodály-gyűjtések gyöngyszemeinek átdolgozásai kerültek.
Görögh Dánielt, a zenekar művészeti vezetőjét arról is kérdezzük, milyen szempontok alapján válogatnak össze egy-egy új anyagot, hogyan kezdődik a munkafolyamat, és vannak-e kifejezett kedvencei az új albumról.
Traviata a Müpában
Verdi Traviátáját a MÁV Szimfonikusok és csodálatos énekesek előadásában hallgathatjuk meg február 17-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A három felvonásos opera koncertszerű előadását Gábor Sylvie rendezésében láthatjuk, Kesselyák Gergely vezényletével. Az előadás egyik különlegessége, hogy a fellépő művészek mindegyike kötődik a Virtuózok című televíziós tehetségkutatóhoz. A MÁV Szimfonikus Zenekar karmesteréről, Kesselyák Gergelyről köztudott, hogy pályájának kezdete óta több mint hatvan opera és más zenés színpadi mű előadását vezényelte. Az is közismert, hogy évek óta a Virtuózok című televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja. A tehetséges fiatal énekeseknek nyilvános fellépési lehetőséget is biztosít azzal, hogy meghívja őket egy-egy általa vezényelt operaelőadásba.
A főszereplő, Miklósa Erika hosszú évek óta tagja a verseny zsűrijének, Molnár Levente mentorként segíti a fiatalokat, Ninh Duc Hoang Long pedig győztesként vált országosan ismertté. Az előadás további szereplői is „virtuózos” énekesek: Káldi Kiss András, Fülep Máté, Somogyi Lili, Beéri Benjámin, Pataki Bence és Sellei Etelka. Az előadásban közreműködik az Ars Oratoria Kamarakórus.
Verdi népszerű operájának szövegét Francesco Maria Piave írta Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye, illetve az abból készült színmű nyomán; az operát 1853-ban a velencei La Fenice színházban mutatták be. A cím (La Traviata) azt jelenti: az utat tévesztett vagy bukott nő. Cselekménye Párizsban játszódik, főszereplője Violetta, a nagypolgári társaságban élő kurtizán, egy őszinte érzelmekre vágyó, jólelkű nő, aki végül tüdőbajban meghal. A Traviata Verdi egyik legnépszerűbb operája, csodálatosan ábrázolja a szereplők érzéseit, a drámai feszültséget és ezen túlmenően a jellegzetes párizsi társasági élet eseményeinek miliőjét, hangulatát is.
A Giorgio Germontot alakító Molnár Leventével arról is beszélgetünk, miért fontos számára ezeknek a fiataloknak a mentorálása; mi az, amivel el lehet valakit indítani, és mi az, amivel el lehet venni a kedvét? Mit jelent számára a Traviata és Giorgio Germont szerepe?
Agatha Christie: Egérfogó
Az Egérfogó Agatha Christie 1952-ben bemutatott színdarabja, mely e pillanatban is a legtöbbet játszott produkció a londoni West Enden. A színdarab a Három vak egér című rádiójátékon alapul, amelyet Christie 1947-ben írt, és a BBC-n sugározták. Egy évvel később az írónő novellává alakította a történetet, majd 1950-ben Amerikában a Three Blind Mice and Other Stories című Agatha Christie-novelláskötetben adták ki. Az Egyesült Királyságban a szerző kifejezett kérésére sosem publikálták a novellát, mert ahogy írta: „nem jönne ki jól” a színpadi változattal. A mű végül 1952-ben kapta meg a híres Egérfogó címet, és immár több mint hat évtizede fut a londoni St. Martin’s Theatre-ben.
A darab első magyarországi bemutatója a Madách Színházban volt 1962. szeptember 21-én Ádám Ottó rendezésében, Mészöly Dezső fordításában. Természetesen mit sem veszített népszerűségéből, hiszen napjainkban is láthatunk feldolgozásokat: Az egérfogót ezúttal a Veres1 Színház mutatja be Verebes Lindával, Pál Tamással, Dósa Mátyással, Krajnik Balogh Gáborral, Zorgel Enikővel, Venyige Sándorral, Molnár Gyöngyivel, Trokán Péterrel és Mohai Tamással.
A rendezőtől, Schlanger Andrástól azt is kérdezzük, egy ilyen kultikus darab esetén mi a dramaturg és a rendező első lépése a feldolgozás tekintetében; belefér-e bármilyen változtatás, vagy minden a legelső változat szerint történik?
Régen és ma
Hagyományaink felelevenítése, megőrzése és életben tartása a HON Alapítvány elsődleges célja, ezen belül pedig kiemelten fontos a Régen és ma elnevezésű projekt, amelynek ötletgazdája Szigeti Réka. Csapata legújabb munkája két film, amelyek a magyar zenei hagyományokon alapulnak. Az egyik egy különleges koncert megörökítése, a másik pedig egy rendhagyó népzenei CD anyagából született videóösszeállítás.
„Amikor először meghallottam a Magyar Rhapsody Projekt Levédia című lemezét, azonnal éreztem, hogy ezzel a zenei anyaggal, ezekkel a zenészekkel dolgoznom kell – meséli Szigeti Réka. – Hihetetlen, mennyire egybevágott az elképzeléseimmel mindaz, amit Bársony Bálinték csinálnak, és tudtam: ebből filmnek kell születni. Így készült el a Levédia koncertfilm, amely irodalmi szövegekkel, néptáncosokkal, ifj. Zsuráfszky Zoltán és Tókos Attila koreográfiájával kiegészítve csodálatos összművészeti alkotást eredményezett.”
Ugyancsak Réka ötletéből született meg Nédó Olga Kölcsey- és Prima díjas hegedűművész …mert három a magyar igazság! című lemeze is, ahol gitár, zongora, fuvola, doromb, basszusgitár és hegedű tolmácsolásában hallhatók az ismert és kevésbé ismert magyar népdalok Zsoldos Béla Liszt-díjas ütőhangszeres művész és komponista hangszerelésében. Szigeti Rékával a Régen és ma projektről, a misszióról és a két filmről beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. február 13-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.