„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem” – fogalmazott Szirtes Ádám, aki 1925. február 10-én született Tápiósápon, és 1989. július 27-én hunyt el Budapesten.

A nyáron indult egy petíció, amelynek kezdeményezője és aláírói azt tűzték ki célként, hogy megmentik Budapest kulturális örökségnek számító neonreklámjait.

Az 1832-ben bemutatott A szilfid nem csupán azért mérföldkő, mert Filippo Taglioni koreográfiája a romantikus balettek új korszakát nyitotta meg, megteremtette az ún. fehér balettet, hanem azért is, mert a spicctechnikával a színpadon varázsoló lánya, Maria Taglioni jelmeze némi módosulással, de még ma is meghatározza a balerinák sziluettjét. A testre simuló fehér trikó és a […]

Hogyan töltötték a szilvesztert a fronton, a háborútól még nem sújtott Budapesten vagy a 70-es években egy rádióműsorban? Pillantsanak be az óévbúcsúztató hírességek és civilek otthonaiba!

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) 1991 óta rendezi meg a magyar kórusok napját annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon (december 16.) született Kodály Zoltán. A jeles nap alkalmából a Fortepan archívumában böngésztünk a kórusfotók között. Egyházi, üzemi és iskolai kórusok, amatőrök és profik egyaránt láthatók a képeken. Vajon mit énekelhettek? […]

A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására, és csatlakozott hozzá Vay Ábrahám, gróf Andrássy György, valamint gróf Károlyi György. Az Akadémia megalapítását – Magyar Tudós Társaság néven – az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette. Évtizedekig nem volt saját épületük. A székház megépítésére 1858-ban […]

Ma van a magyar rádiózás napja, ennek alkalmából ismerjék meg a rádió elődjét, a vele még majd’ két évtizedig párhuzamosan működő magyar találmányt, a telefonhírmondót. Bár az újszülötteknek minden vicc új, az élő közvetítés műfaja igen régi. Különösen Pesten, ahol már az 1890-es években az érdeklődők otthonukból hallgathatták a színházi vagy operaközvetítéseket. „Még csak az hiányzik, […]

A két világháború között óriási népszerűségnek örvendtek a színházi hetilapok. Vajon miért? A 19-20. század fordulóján jelentős változások zajlottak a magyar társadalomban, köztük a mobilitás, az urbanizáció, illetve a közoktatási és közművelődési reformok arra is hatással voltak, hogy elindulhattak a színházi lapok. A társadalmi rétegződés átalakult, a színházi közönség változott; elkezdett kiépülni a középiskolai oktatás, […]

„Nem az a fontos, fiacskáim, hogy miként néz ki a színész, hanem hogy van-e benne szív!” – adott útravalót fiatal pályatársainak egy alkalommal a már idős Gózon Gyula, aki 1885. április 19-én született Érsekújváron és 1972. október 8-án hunyt el Budapesten. Még a némafilm korszakában, 1914-ben jelent meg a vásznon, de rendszeresen a hangosfilm megjelenése […]

1927. június 19-én született és tragikus hirtelenséggel, 2010. szeptember 3-án hunyt el Bánffy György színművész, akire orgánuma és drámai alakításai miatt emlékezhetünk. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, két évtizedig volt elnöke az Anyanyelvápolók Szövetségének, Nagykőrös és két budapesti kerület, a II. és a XIII. is díszpolgárának választotta. Már gimnazistaként, élete első előadásában Kossuthot játszotta, később volt […]