• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Beszélő képek Színház Címlap

„Az élet élvezeteiből kirekesztettek ópiumbarlangja” – Ezért voltak népszerűek a színházi magazinok

Szerző: Papageno2020. november 16.
Facebook Twitter E-mail
Olvasó a Színházi Élettel 1924-ben - forrás: Fortepan, adományozó: Körmendy Pál

A két világháború között óriási népszerűségnek örvendtek a színházi hetilapok. Vajon miért?

A 19-20. század fordulóján jelentős változások zajlottak a magyar társadalomban, köztük a mobilitás, az urbanizáció, illetve a közoktatási és közművelődési reformok arra is hatással voltak, hogy elindulhattak a színházi lapok. A társadalmi rétegződés átalakult, a színházi közönség változott; elkezdett kiépülni a középiskolai oktatás, megnyíltak a városi közkönyvtárak, egyre népszerűbbé váltak a kávéházak, olvasóegyesületek jöttek létre. Ezzel párhuzamosan megjelentek az igényes szórakoztató lapok, különböző műsorújságok és színes riportlapok.

1896-ban megnyílt a Vígszínház, egy évvel később pedig a Magyar Színház, ami lehetővé tette egy gazdaságilag rentábilis műsorújság kiadását. 1899. október 1-jén került utcára a Magyar Színpad első száma, és 1944. december 13-ig létezett a lap, ami eleinte naponta, majd hetente jelent meg. Részletes szereposztással közölte a budapesti színházak műsorát és a játszott darabok tartalmát, emellett hírt adott a tervezett bemutatókról, időnként pedig válogatást nyújtott a kritikákból is.

1926, Erzsébet körút 29 , a Szinházi Élet hetilap boltja. Kompóthy Gyula színművész, Szilágyi László író, a „Csókos asszony” szerzője (zeneszerző: Zerkovitz Béla) és Sziklay József színművész autogramot adnak. – forrás: Fortepan, adományozó: Gara Andor

A színházi magazinok ekkoriban fénykorukat élték. Bár jelentettek meg színdarabokat, tanulmányokat, recenziókat, de szaklapnak ne tekintsük ezeket. Nem csupán azért fontos ez a kitétel, mert a társasági eseményektől könnyed műfajú szépirodalmi anyagig meglehetősen széles tematikus skálán közöltek szöveges és képes anyagokat, hanem azért is, mert a színészek magánéletére nagyobb hangsúly esett, mint a tehetségükre. A Színház, a Színház és Divat, a Színház és Élet, a Tolnai világszínpada (a Tolnai Világlapjának melléklete), a Délibáb, a Modern Színpad mellett legfőképp a Színházi Élet, annak megszűnte után a Színházi Magazin, illetve a Film Színház Irodalom bizonyult kelendőnek az újságosstandokon.

Színházi Élet

Az 1912 és 1938 között megjelenő Színházi Életet, a korabeli színházi és társasági élet legnépszerűbb magazinját szórakoztató bulvárlapként kell olvasnunk. A bennük megjelenő cikkek egy részét ma már (x)-szel kellene jelölni, azon nagy része ugyanis fizetett PR-anyag volt. Incze Sándor saját színházrajongásából csinált üzletet: először szülővárosában, Kolozsváron alapított lapot, ezt követte Budapesten a Harsányi Zsolttal készített Színházi Élet.

Kezdetben egy hírekkel, interjúkkal feltuningolt színlapgyűjtemény volt, amit a hirdetések tartottak el, majd az amerikai magazinok mintájára, az olvasók igényének maximális kiszolgálására átalakították a lapstruktúrát. A fókuszban a sztárok álltak, a róluk szóló, kiváló fotósok – köztük Pál Sándor, Juan Gyenes, Munkácsi Márton – képeivel illusztrált rövidke, mindig pozitív hangvételű cikkek, de voltak a Színházi Életben interjúk, ajánlók, viccek, rejtvények, lakberendezési és öltözködési tippek. Olyan művészek készítették a rajzokat, mint Szakhmáry László, Hauswirth Magda és Vogel Eric. Lelki klinikát vezetett Farkas Imre, a divatanyagokat Guthi Erzsébet szerkesztette, a rejtvényeket Grätzer József szállította. Belső munkatársként írt ide Gelléri Andor és Kellér Dezső, rendszeresen adott anyagokat a jól fizető lapnak Karinthy Frigyes (például az Így írtok ti egyes részeit), Móricz Zsigmond, Szomory Dezső.

Guthy Böske újságíró, a Színházi Élet tudósítója 1938-ban a tiranai bazárban – forrás: Fortepan, adományozó: Reklámélet folyóirat

Az Intim Pista és a Zserbóban rovat pletykái, hiteles hírei és fecsegő féligazságai nem csupán a népszerűséghez segítették hozzá a lapot, de a gyufát is kihúzták bizonyos körökben. A Századunkban Komlós Aladár ítélte el Intim Pistát, akit egyenesen a „diktatúra teremtményé”-nek tartott, Ignotus pedig A Tollban intézett kirohanást az ízléstelenség ellen. Ott, ahol Németh Andor szintén kritikus, de valamivel szelídebb hangot ütött meg: „Az a tény, hogy a Színházi Élet Karinthy, Kosztolányi, Móricz közleményeit szállítja sokezer vidéki olvasónak, a haladó szellem, urbanités és minden korszerű gondolat szempontjából jelentős irodalompolitikai cselekedet. (…) Ha egy hetilap egy-egy pengőért ennyi színt, szórakozást és raáadásul irodalmat nyújt, akkkor némi méltánylást mégiscsak megérdemel. (…) A fanyalgóknak a lényegben mégiscsak igazuk van.

A Színházi Élet csakugyan veszedelem. Nem nagyobb, sőt sokkal kisebb, mint a közvéleményt irányító napilapok, a véleménynélküliségnek az agresszív szócsövei, amelyek óra szerinti pontossággal szerelik le minden reggel, délben és este a kispolgár nyugtalankodó kétségeit.

(…) Mi a Színházi Élet voltaképpen? Az élet élvezeteiből kirekesztettek ópiumbarlangja. Más országokban is vannak színházi lapok, se sehol sem váltak annyira közszükségleti cikké, mint nálunk a Színházi Élet.”

A két világháború közötti 70 ezres heti példányszámhoz hozzájárultak a különböző olvasói pályázatok, versenyek, a társasági élet eseményeiről, bálokról, fogadásokról, esküvőkről, az első magyar szépségversenyről szóló fotóriportok, továbbá a korabeli sztárok magánéletét, otthonát, életmódját bemutató szöveges és képes anyagok. Bár szakfolyóiratnak nem tekinthetjük, de forrásértékűnek számít a színdarab- és kottamelléklete miatt. Színházi Élet nélkül arról sem tudnánk, hogy a korszakban a világ mely részein arattak sikereket a magyar művészek, követték Hollywood, London, Párizs, Berlin magyar vonatkozású híreit, márok mellett Alpár Gitta, Eggert Márta, Kertész Mihály, Korda Sándor, Kálmán Imre, Ábrahám Pál karrierjét. Incze nagyon komoly kapcsolatrendszerrel bírt, Gilbert Miller színházi menedzserrel való barátsága révén könnyedén megszerzett Broadway-sikerdarabokat is.

Ide kapcsolódik:
A mű, ami egykor visszacsábította a nézőket a színházba - A Marica grófnő sikertörténete

Kiadtak tematikus számokat (például Fedák Sáriról vagy a Sybillről), a  rajongóknak árultak sztárfotókat, az amatőr társulatok jogdíjmentesen vehettek szövegkönyveket. Több jótékonysági akciót is szerveztek. Incze Sándor jóvoltábol vásárolták vissza Blaha Lujza és Rózsahegyi Kálmán szülőházát, több színésznek állíttattak síremléket.

A trianoni szerződést követően a határon túlra került magyar területeken is terjesztették a lapot, sőt még Párizsban is meg lehetett venni. Incze zsidó származása miatt 1939-től a Színházi Életet betiltották.

Film Színház Irodalom

Az 1938 és 1945 között megjelenő Film Színház Irodalmat inkább képes művészeti hetilapnak nevezhetjük. Főszerkesztője Egyed Zoltán volt, aki a Színházi levél rovatot is vezette. Ebben akár színházpolitikai kérdésekről is megnyilatkozott, voltak bemutatók, amik kapcsán szakmai ankétokat szervezett. A kritikus-publicistát korábban a Színházi Élet egyik állandó szerzőjeként ismerhették. Ő fedezte fel Karády Katalint, és mindent megtett, hogy írásaival a színésznőt szerepekhez juttassa.

Ide kapcsolódik:
Karády Katalin, a romantikus végzet asszonya-imázs megteremtője

Ez azonban nem adta volna el a lapot, így az Egy szót se… rovatban a színészeket színházon kívül mutatták be. Az ő otthonuk a művészek lakhelyére kalauzolt, a Színpadi ruhák és a Színésznők egymásról célközönségét a női olvasók jelentették. Az én oldalam rovatban a művészek egyes szám első személyű írásait olvashatták. A Facebook rajongói oldalait és egyéb csoportjait előlegezi meg az Így látjuk mi: ide a közönség írásait várták. Bárki beküldhetette „a legteljesebb szólásszabadsággal véleményét színházról, filmről, képzőművészetről, irodalomról, egy-egy alakításról, rendezésről, díszletekről, zenéről, és általában minden aktuális problémáról. Egyetlen kikötésünk van csupán: a hozzászólások nívósak, szellemesek és rövidek legyenek.”

Film Színház Irodalom

A gyermekszépségverseny és a társasági élet sem maradt ki a lapból, a Horthy családdal kapcsolatos eseményekre figyeltek. A kormányzó fiának halálakor Horthy István került a címlapra, az aktuális számban terjedelmesen megemlékeztek róla.

1942-től a háborús időket jelzendő különös címke jelent meg a lapon, három sorral: A lapot küldi, Cím, Tábori postaszám. A magazin jótékonysági kezdeményezései közül kiemelkedik az 1943-as, színésznők körében szervezett pulóver-, sál- és kesztyűkötő akció. A kész ruhadarabokat a Vöröskereszt segítségével keleti fronton harcoló magyar katonáknak juttatták el. Egyedet 1944 végén a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták, ezt a címlapon a neve helyén egy fehér folttal jelezték.

színház magazin újságíró fortepan újság színházi lap film színház irodalom színházi élet
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésTávolságtartásra tervezett tütük
Következő bejegyzés #SzárazNovember 16. – Premier 101 év múlva…

Ajánlott Bejegyzések

Velekei László
Operaház

Velekei László: „Engem a miértek, a belső mozgatórugók érdekelnek”

2023. február 8.3 perc olvasás
Riccardo Frizza - fotó: Simone Falcetta
Intermezzo

Riccardo Frizza: „Nem szeretem a holtidőket”

2023. február 7.3 perc olvasás
Mensáros László színművész. 1965-ben - forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Intermezzo

30 éve hunyt el Mensáros László

2023. február 6.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Klukon Edit Promóció

Klukon Edit születésnapi koncertje az Altalena Zenei Közösség szervezésében

Promóció

Wagner inspirálta verspremier Grecsó Krisztiánnal

Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.