Sebők György 1922. november 2-án született  Szegeden,  és 1998. november 14-én hunyt el az amerikai Bloomingtonban. 

Az eredetileg a Parlandóban megjelent interjú Geréb László készítette Gulyás Márta közbenjárásával 1998 februárjában, amikor Dmitrij Baskirov a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola szervezésében tartott mesterkurzuson Budapesten. 89. születésnapján ezzel emlékezünk rá. – Először 20 évvel ezelőtt hallottam önt tanítani Budapesten, a Zeneakadémián. Ha most visszagondol, hogyan írná le a különbséget az akkori és a […]

Nem akármilyen hangversenyre hívta a zenebarátokat a Pesti Vigadó április 24-én. A Magyar Művészeti Akadémia szervezésében születésnapi szerzői esttel köszöntik a 95 éves Szőnyi Erzsébetet. A Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy, zenepedagógus, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze a zenetörténet élő legendája. A Kodály-módszer nemzetközileg is elismert terjesztője itthon számtalan korosztályt tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti […]

Grabócz Márta, Franciaországban élő zenetörténészt a Francia Köztársaság Becsületrendjével (lovagi fokozat – Grade de Chevalier dans l’ordre de la Légion d’Honneur) tüntették ki egy strasbourgi egyetemi ünnepség keretében, június 8-án. A nemzetközi hírű professzorasszony 28 éve tanít a strasbourgi egyetemen (amely 1991 óta többször változtatott nevet), továbbá világszerte érdeklődésre számot tartó kutatói és kutatás-szervezői tevékenységet […]

A zeneszerző és pedagógus Sáry László munkásságának előzményeit, életpályáját, módszerének alkalmazását foglaljuk össze cikkünkben.

A Debreceni Zenede megnyitásakor 1862. november 2-án Liszt: Rigoletto. Paraphrase de concert című alkotása csendült fel Emmerth Antal zenedei zongoraművész-tanár, zeneszerző előadásában. A cikk eredetileg a Parlando folyóiratban jelent meg. Emmerth Antal többször is megszólaltatta ebben az időben Liszt műveit, a XV. Magyar rapszódiát is előadta. 1869. szeptember 19-én Liszt: Szent Erzsébet legendája című oratóriumából a „Keresztes vitézek indulóját” adták […]

Brahms megható szeretettel és egy tudós igényességével gyarapított magyar kottaállománya – az operazenén és az egyházi népénekanyagon kívül – szinte mindent összegyűjtött, amit a XIX. század magyar zenei közgondolkodása megőrzésre érdemesnek tartott.  A gyűjtemény gericét, azt a csoportot, melyet Brahms az „Ungrische Lieder u. Tänze” csoportba sorolhatott, a 19. század népszerű verbunkos és népies műdal termésének gazdag keresztmetszete nyújtja. Az […]

Mozart, Verdi, Puccini, Bartók muzsikája nem egy másik világé, nem sajátítható ki a felső tízezer arra sokszor érdemtelen ízlésének. Rámutat bölcseletében az ifjak számára a nagy igazságra: az élet óriási kincs. A művészet bármely ága, és különösen az opera ennek a bizonyítása. Az írás eredetileg a Parlando folyóiratban jelent meg. Jól ismert visszataszító jelenség: puccosan kiöltözött […]

Próbálkozások, visszautasítások – hol nőtt fel Verdi, hogyan köteleződött el a zene iránt, mit tett egy-egy kudarcot követően fiatalkorában?

Van-e összefüggés az étkezési szokások és a nemzetiség között? Barátságoktól vagy egy könyvtől változik-e a gasztronómiai preferencia? És mindez hogyan jelenik meg a zeneszerzők műveiben? Giuseppe Verdi (1813-1901) már életében sztár, nemzeti hős és gazdag földesúr volt. Földije, Antonio Battei Jó étvágyat, Maestro! című könyvében írja, hogy Verdi nagy barátja volt a jó ételeknek és italoknak, meg […]