Sáry László: „A zene öröm, mely játékost és hallgatót egyaránt derűvel és jókedvvel tölt el”

Sáry László - fotó: Felvégi_Andrea

A Sáry-módszer nem pusztán segítség a zenében való eligazodáshoz, hanem filozófiát is rejt. Milyen gyökerei vannak? Mi a kreatív zene magyarországi útja? A zeneszerző és pedagógus Sáry László munkásságának előzményeit, életpályáját, módszerének különböző életkorokban és területeken való alkalmazását foglaljuk össze annak alkalmából, hogy a Színikritikusok Díja legjobb színházi zene kategóriájában nominálták őt a Színházi Kritikusok Céhének tagjai.

A cikk eredetileg a Parlando zenepedagógiai folyóiratban jelent meg.

Sáry László zenei útja

A győri származású Sáry László 1966-ban fejezte be tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán. (1) Szervánszky Endre tanára volt, s – ahogy azt tőle már megszokhattuk – nagyszerű pedagógusként terelgette, nyitottságra nevelte tanítványát. Christian Wolff munkássága egyértelműen hatást gyakorolt Sáry Lászlóra, amikor Darmstadtban járt, ezt a zeneszerző többször is hangsúlyozta élete során. Sajátos módszere a ma már sokak által ismert Kreatív zenei gyakorlatok (2) kötetből tisztán kitűnik, egyben egyéni kifejezésmódja is megmutatkozik. 2001-ben angolra, 2006-ban pedig német nyelvre is lefordították a könyvet. (3)

A „Sáry-módszer” kreatívan fejleszti a koncentrációt, a zenei készségeket és nemcsak zenészek számára megvalósítható. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak is nagy segítséget nyújt gyakorlatain keresztül. Anglia, Belgium, Észtország, Franciaország, Japán, Olaszország is ismeri munkáit, hisz számtalan kurzust tartott ezekben az országokban főként zenetanárok számára. 1994 és 1998 között Yehudi Menuhin-projekt alkalmával hat-tíz éves gyerekekkel is használta zenei társasjátékait, valamint Pilisborosjenőn is oktatott harmincórás akkreditált kurzus keretében 1990- ben. Az 1980-as évektől már színházak számára is komponál műveket, 1990-től pedig a budapesti Katona József Színház zenei vezetője. (4)

Kitüntetései: Kassák-díj (1979), Erkel-díj (1986), Bartók-Pásztory-díj (1993), Érdemes Művész (2000), Kiváló Művész (2008).

Fia, Sáry Bánk szintén zeneszerző, aki apja munkáját gondozza, vizsgálja. (5) Bátyja, Sári József ugyancsak Szervánszky Endrénél tanulta a zeneszerzést. Előbb testvére életében vált fontossá a zene, erről a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban megtapasztalt zeneélményei alapján tudunk, majd a gyakorlás céljából hazavitt művek elmondásai a kisgyermek Sáry Lászlóra is nagy hatást gyakoroltak, így tulajdonképpen párhuzamosan folyt a fivérek zenei karrierje. Mivel apjuk állomásfőnök volt egy kis faluban Pannonhalmától nem messze, szolgálati lakásban éltek, s a mozdonyok zaja folyamatosan jelen volt életükben. Sáry László maga is vallja, hogy Etűdök gőzmozdonyokra és Lokomotív szimfónia ennek ihletésére születtek, valamint a ritmika, zajok iránti szüntelen szeretete, vonzalma is ezekre az időkre vezethető vissza. (6)

Új Zenei Stúdió

Sáry László Jeney Zoltánnal és Vidovszky Lászlóval azonos évfolyamba jártak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Tanulmányaikat követően néhány évvel később Simon Albert közbenjárásával 1970-től megalapították az Új Zenei Stúdiót, mely húsz évig működött a budapesti Rottenbiller utcában. Eötvös Péter, Kocsis Zoltán és Kurtág György is az alapítók között szerepeltek. (7)

Miközben az akkori zenei élet élesen elhatárolódott tevékenységüktől, ők kitartóan és szívósan dolgoztak ki újabb műveket és további zenésztársakat gyűjtöttek maguk köré. Azért volt fontos ez az együttműködés, mert a zene iránti elhivatottság fűtötte, hajtotta a bennük lobogó tüzet.

Az akkori munkáiban fellelhető zenei motívumok Sáry Lászlót ma is foglalkoztatják. (8) Közel hatszáz művet datálunk ebből a korszakból. Példaértékűnek számított ez a fajta összekapaszkodás, hogy saját műveiket játszották ezek a zenészek és fáradhatatlanul hittek abban, amit létrehoztak. (9) Ez az alakulás egyfajta életformát is jelentett akkoriban, hiszen nemcsak újdonságként hatott, amit ők képviseltek, de egyfajta zenei nullpontról indulás szándékát is sugallták. Nem volt egyértelműen elutasító magatartásuk, mert mindenképpen részt kívántak venni a kortárs zenei életben. Maróthy Jánosnak köszönhetően, s a róluk szóló diskurzusok tették lehetővé, hogy szép lassan a zenei kánonba bekerülhessen az Új Zenei Stúdió. Maróthy 1977-től folyamatosan nyomon követte és pozitívan dokumentálta munkásságukat. (10)

Az Új Zenei Stúdió darmstadti utazása és Christian Wolffal való találkozásuk azért volt jelentős, mert olyan kottákkal térhettek haza, melyek nyugatról származtak és egy egészen szokatlan, új zenei stílust képviseltek. Mindez inspirálta az alkotókat további művek komponálására. Christian Wolff nemcsak saját szerzeményeit, de John Cage, Earl Braun és Steve Reich muzsikáiból is adott kottákat. Ezeknek a műveknek a játszásához viszont nem állt még rendelkezésre hazai előadóművészeti gyakorlat, ezért Sáry László olyan készséggyakorlatokat írt, melyek segítették az általuk megszerzett művek eljátszását. A szerző később ezekből az etűdökből állította össze Kreatív zenei gyakorlatok elnevezésű kötetét. A mára már jól ismert Kotyogókő egy korsóban vagy a Kánon a felkelő Naphoz az első művek egyike volt. (11) A repetitív, minimál zenével találkozva olyan ütemekkel is szembesültek az Új Zenei Stúdió tagjai, melyek csak „jelzés” értékkel voltak jelen a kottában. Így komoly inspirációt jelentett számukra a művek elsajátítása.

Olyannyira, hogy szinte hetente mutatták be az újabb darabokat, előbb értelmezték, elemeire szedték, majd megmutatták egészben. Tevékenységüknek egyrészt sikere, másrészt értelme is volt. (12)

Önvallomás

Sáry előnynek tartja, hogy a Kreatív zenei gyakorlatok első részében szövegzenéket komponált, így a notáció nem áll a gyakorlat és a résztvevő közé. „A zene öröm, mely játékost és hallgatót egyaránt derűvel és jókedvvel tölt el.” (13)

A teremtő fantáziának, a memória fejlesztésének, kreativitásnak ellenben nagy szerepet tulajdonít minden feladatánál a zeneszerző.

Nem is lehet másként működtetni ezeket a gyakorlatokat. Számtalan etűdöt a hallgatók inspiráltak, Sáry László kéri is, hogy az új zenei gondolkodásmód tükrében és a társas zenélés céljából mind a játékot koordináló, mind a résztvevő a saját értelmezésében oldja meg azokat, s vegyen részt a játékban. Ez egyfajta szabadságot jelent mindkét oldalról. Játékosságot vár el tanártól és diáktól egyaránt. Az alapszabályokat szem előtt tartva el lehet térni, tovább lehet fejleszteni a feladatokat. Hiszen többféle megvalósítási lehetőség áll rendelkezésére a játékosoknak. Sáry László tudatosan kerüli a zárt formákat, sémákat, ennek hiányában szorgalmazza a változatosságot és az alkotó fantázia trenírozását. (14) Így a hangzásból az is kitűnik, hogy szinte minden egyszeri és ismételhetetlen, a véletlenek találkozása. Továbbá tükrözi azt a filozófiát is, miszerint egy problémának többféle megoldása is lehetséges. S ezek nemcsak a zenei, hanem az élet bármely területére is érthetőek. (15)

Ezek a gyakorlatok egyfajta beszélgetést is jelentenek az emberek között a hangok segítségével.

A disszonáns hangok éppúgy elfogadottá válnak Sáry László zenéjében, mint a zörejek és zajok, amelyek szerves részévé válnak az előadásmódnak. A testhangok, magánhangzók, mássalhangzók, emberi hangok gyakran előforduló elemek a kreatív zenei gyakorlatoknál. A természetben talált anyagokkal is szívesen kísérletezik a zeneszerző: fenyőtoboz, faág, kagyló, kő stb. Amennyiben ezek még megmunkálásra szorulnak, azt a résztvevők elvégzik, majd ismerkednek az eszközök hangjaival, gyakorolnak rajtuk, s így ők is aktívabb részvevőivé válnak a zenei folyamatnak. A hangok fizikai jellemzői mindig előkerülnek: időtartam, hangerő, hangmagasság, hangszín, valamint a szünetek időtartama. A gyakorlatok továbbfejleszthetősége, minősége kizárólag az adott csoport összetételétől, zenei jártasságától, szellemi képességétől, terhelhetőségétől függ. Amennyiben a résztvevő nem érti a feladatot, egyszerűsíteni kell, tehát folyamatos éberséget jelent mindez a tanár részéről. (16) Nem cél, hogy szorongást idézzünk elő a megvalósítás során. (17) Zeneiskolai diákokkal hangszereket is használhatunk, de zenében kevésbé jártas résztvevőknél az imént felsorolt egyszerű ritmushangszerek is nagyszerű segítséget nyújthatnak a megszólaltatásban. Az Új Zenei Stúdióban maguk is használtak egyszerűbb eszközöket, melyekkel pompás zörejhangokat tudtak kialakítani. (18) Sáry szerint a kreatív személy nem feltétlenül folyamatosan aktív és nem is feltétlenül produktív. (19) Ez inkább jelent találékonyságot és egyfajta problémamegoldó képességet. Weöres Sándort személyesen is ismerte, Dob és tánc elnevezésű műve ihlette azonos című kompozíciójának elkészítésére. (20) Érdekesség, hogy bizonyos munkáit Sáry László egésznek tekinti, ám másokat nem tud teljesen lezárni. Erre a zenetörténész, Szitha Tünde hívja fel figyelmét, mikor a zeneszerző munkájáról értekezik. Mindezt fűszerezi, hogy Sáry még jelenleg is aktív éveiben olvashat munkásságáról, annak értelmezéséről. (21)

Amikor a zeneszerző 1990-től elkezdte tanítani a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékeit, akkor jutott el odáig, hogy elkezdte magyarázni művei lényegét, módszere alapjait, hogy a tanítványok megértsék, mit szeretne tulajdonképpen. Bátran állíthatjuk, hogy a Sáry-módszer nem pusztán segítség a zenében való eligazodáshoz, hanem filozófiát is rejt. (22) Azonban ha szigorúan a zenei területhez kötjük, elmondhatjuk, hogy az improvizáció már a régmúlt korok előadói gyakorlatát is jellemezte, így ezt a muzsikát aleatórikus zenének nevezzük, mely az alea, vagyis kocka szóból eredeztethető. Innen már könnyen következtethető az is, hogy a történések sora kiszámíthatatlanná válik pont úgy, mint a kockajátékoknál. A kreatív zenei gyakorlatokat irányítottan véletlenszerű folyamatoknak is hívjuk egyszeri és megismételhetetlen mivoltukból fakadóan. Ezért is nevezi őket Sáry László zenei társasjátékoknak. (23)

Jegyzetek

1 A Sári/Sáry család albumából. Parlando folyóirat, Budapest, 2015/6.
2 Sáry László (1999): Kreatív zenei gyakorlatok, Jelenkor Kiadó, Pécs.
3 Fekete Anikó (2013): „…téma con variazioni…”. Zeneszó folyóirat, 7-8.
4 (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.sary.hu/sarylaszlo/magyar/eletrajz.htm
5 Sáry Bánk (2015): Sáry László kreatív zenei gyakorlatai John Cage művein nek tükrében, DLA LFZE. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://real-phd.mtak.hu/431/1/SaryBank.pdf
6 dal+szerző (2014): A szörnyeteg, nem a rosszindulatú fajtából. Artisjus, Budapest, 29-33. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) https://dalszerzo.hu/2015/01/07/szuletesnapi-interju-a-75-eves-sary-laszloval/
7 Sáry Bánk (2015): Sáry László kreatív zenei gyakorlatai John Cage műveinek tükrében, DLA LFZE. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://real-phd.mtak.hu/431/1/SaryBank.pdf
8 Varga Lajos Márton: „Csak az időjárás-jelentést nézem meg. Sáry László Erkel-díjas zeneszerző műveiről, munkájáról, napjairól.” Népszabadság (2011. április 2.)
9 Malina János (2010): „Folyamatos jelen – 40 éves az Új Zenei Stúdió”. Muzsika folyóirat, LIII/12. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://epa.oszk.hu/00800/00835/00156/muzsika 201.htm
10 Dalos Anna (2013): Ellenzékiség, neoavantgárd, kettős beszéd. http://real.mtak.hu/8644/2/Jeney70_DalosAnna_Ellenzekiseg_neoavantgard_kettos_beszed.pdf
11 Fekete Anikó (2013): „…téma con variazioni…”. Zeneszó folyóirat, 7-8.
12 dal+szerző (2014): A szörnyeteg, nem a rosszindulatú fajtából. Artisjus, Budapest, 29-33. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) https://dalszerzo.hu/2015/01/07/szuletesnapi-interju-a-75-eves-sary-laszloval/
13 Fekete Anikó (2013): „…téma con variazioni…”. Zeneszó folyóirat, 7-8.
14 Sáry László (2010): Kreatív zenei gyakorlatok. Parlando folyóirat. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.parlando.hu/2010-6-06-Sary.htm
15 (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.sary.hu/Kreativ/Kreativinfo2.html
16 Fekete Anikó (2015): Játszani jó!. Aktivitás Alapítvány, Budapest, 3-4.
17 Fekete Anikó (2013): „…téma con variazioni…”. Zeneszó folyóirat, 7-8.
18 Sáry Bánk (2015): Sáry László kreatív zenei gyakorlatai John Cage műveinek tükrében, DLA LFZE, 17. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://real-phd.mtak.hu/431/1/SaryBank.pdf
19 Sáry László (2010): Kreatív zenei gyakorlatok. Parlando folyóirat. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.parlando.hu/2010-6-06-Sary.htm
20 dal+szerző (2014): A szörnyeteg, nem a rosszindulatú fajtából. Artisjus, Budapest, 29-33. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) https://dalszerzo.hu/2015/01/07/szuletesnapi-interju-a-75-eves-sary-laszloval/
21 Szitha Tünde (1999): Paródiák és metamorfózisok Sáry László műveiben. Muzsika folyóirat, 42. évf. 1. 36. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://epa.oszk.hu/00800/00835/00013/951.html
22 Sáry Bánk (2015): Sáry László kreatív zenei gyakorlatai John Cage műveinek tükrében, DLA LFZE, 17. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://real-phd.mtak.hu/431/1/SaryBank.pdf
23 Sáry László (1999): Kreatív zenei gyakorlatok, Jelenkor Kiadó, Pécs

Szakirodalom

A Sári/Sáry család albumából. Parlando folyóirat, Budapest, 2015/6.
Dalos Anna (2013): Ellenzékiség, neoavantgárd, kettős beszéd. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://real.mtak.hu/8644/2/Jeney70_DalosAnna_Ellenzekiseg_neoavantgard_kettos_beszed. pdf  dal+szerző (2014): A szörnyeteg, nem a rosszindulatú fajtából, Artisjus, Budapest, 29-33. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) https://dalszerzo.hu/2015/01/07/szuletesnapi-interjua-75-eves-sary-laszloval/
Fekete Anikó (2015): Játszani jó!. Aktivitás Alapítvány, Budapest, 3-4.
Fekete Anikó (2013): „…téma con variazioni…”. Zeneszó folyóirat, 7-8. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://kota.hu/dokumentumok/zeneszo/2013/2013-09.pdf
Malina János (2010): „Folyamatos jelen – 40 éves az Új Zenei Stúdió”. Muzsika folyóirat, LIII/12. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://epa.oszk.hu/00800/00835/00156/muzsika3201.htm
Sáry Bánk (2015): Sáry László kreatív zenei gyakorlatai John Cage műveinek tükrében, DLA LFZE. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://realphd.mtak.hu/431/1/SaryBank.pdf
Sáry László (1999): Kreatív zenei gyakorlatok, Jelenkor Kiadó, Pécs.
(Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.sary.hu/sarylaszlo/magyar/eletrajz.htm
Sáry László (2010): Kreatív zenei gyakorlatok. Parlando folyóirat. (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.parlando.hu/2010-6-06-Sary.htm
Varga Lajos Márton: „Csak az időjárás-jelentést nézem meg. Sáry László Erkel-díjas zeneszerző műveiről, munkájáról, napjairól.” Népszabadság (2011. április 2.) (Letöltés dátuma: 2017. november 1.) http://www.sary.hu/Kreativ/Kreativinfo2.html