A Karát blog az ötvösművészet kiemelkedő darabjaira szeretné felhívni a figyelmet, mely tárgyak különleges sajátossága, hogy nagyon erősen kötődnek egy személyhez, társadalmi csoporthoz vagy nemzethez, így történelmi jelentőségű, szimbolikus, olykor misztikus erővel bírnak. Ezekről a darabokról szól ez a blog. Ismerkedjünk most meg a Gemma Augusteával.
- hirdetés -
A Gemma Augustea a világ egyik leghíresebb kámeája. A kámea az ókori görög korszaktól készített, a leggyakrabban sávos féldrágakövekből készült dísztárgy vagy ékszer, amelynek végső formáját a felső sáv kivésésével érik el a mesterek, így általában világos színű alakok láthatóak az alsó, sötétebb sáv hátterével.
A Gemma Augusta több szempontból is különleges. Egyrészt a szokásos gyűrű- vagy nyakék mérethez képest kiemelkedően nagy, mintegy 23 x 19 cm-es. E nagy méret összekapcsolható megrendelője fontosságával, mivel ezt fekete-fehér csíkos követ Augustus római császár megrendelésére készítette Dioszkuridész, illetve a császári műhelyben dolgozó emberei Kr.u. 9-12-ben.
A kivételesen magas minőségben, ritka részletességgel kidolgozott tárgy egyike az úgynevezett állami kámeáknak. Ezek a dísztárgyak csak a császárhoz közel álló, szűk belső kör számára voltak megtekinthetőek, mivel politikailag érzékeny témájúak voltak. A Gemma Augusta esetében a megkérdőjelezhetőséget Augustus császár istenként való ábrázolása jelenti, ami ebben az időszakban Rómában még nem volt elfogadott.
Augustus isteni mivolta a kámea felső részében egyrészt felsőtestének ruhátlanságában mutatkozik meg, ugyanakkor elegáns társaságban is került ábrázolásra: mellette Róma isteni megtestesítője ül, fejére a polgári koszorút pedig az Ókeanosz által félig eltakart Ökumené készül ráhelyezni. Szintén isteni eredetet sejtet a császár lábánál álló sas, aki Jupitert szimbolizálja. A felső regiszterben feltűnik még Augustus fogadott fia és leendő utóda Tiberius, illetve annak fia, Germanicus, mintegy az uralkodói folytonosságot szimbolizálva.
Az alsó regiszter azt mutatja be, mivel is érdemelte ki Augustus a polgári koszorút. A kámenak ezen a részén győzedelmes Római katonák trónolnak a földön megtörten ücsörgő barbárok felett, a jelenet így mintegy megjeleníti a Pax Romanat, a béke és prosperitás időszakát, amelyet Augustus a hatalomra jutását megelőző polgárháborúk lezárásával, illetve a birodalmon kívüli ellenségek legyőzésével ért el.
Bár nem egyértelműen bizonyított, a szakértők azt feltételezik, hogy a Római Birodalom késői napjaiban a Gemma Bizáncban lehetett. Később Tolouse-ban bukkant fel a XIII. században, a Saint Sernin Apátságban. Utána holléte szintén tisztázatlan, mindenesetre az már egyértelmű, hogy a XVII. sz. elején II. Rudolf német-római császár vásárolta meg prágai kincstárába. A Gemma Augustea azóta is a Habsburg gyűjtemény részét képezi, és így jelenleg az ennek bemutatására építtetett Kunsthistorisches Museumban tekinthető meg, Bécsben.
