A Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című előadása a Müpa szervezte Bartók Tavasz keretében idén vidéki turnéra indul: április 21-én a Miskolci Nemzeti Színházban, május 3-án a Győri Nemzeti Színházban láthatják majd a nézők. A Táncegyüttes szakmai vezetőjével, a Harangozó-díjas, érdemes művésszel, Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk az előadásról.
– A Müpa óriási sikerrel játssza a Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámáját, amelynek Ön a szerzője. Mesélne egy picit a történetről?
– A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjeként örömmel fogadtam – illetve fogadtuk Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetővel együtt – a Müpa vezérigazgatójának, Káel Csabának felkérését, hogy egy olyan táncjátékot állítsunk színpadra, amelynek témája a világon mindenütt érdekelheti az embereket, hogy majd azután ezzel az előadással külföldön is bemutathassuk a magyar néptánc és népzene különleges erejét, sokszínűségét (ez természetesen még a világjárvány előtt volt). Akkor fogalmazódott bennem meg a gondolat, hogy egy elfelejtett, titokzatos, régi stílusú balladánk, A hűtlen feleség elképesztő történetét vigyük színre, ugyanis a szerelem, a féltékenység, a hűtlenség, mint örök és időtlen emberi érzelmek a világ szinte bármely pontján ugyanazt jelentik. Ennek a mai szemmel szinte kegyetlen balladának tárgyilagos és homályos mondanivalóját, miszerint a „bűnös” házasságtörő asszonyt a féltékeny férj halállal bünteti, más szempontból kezdtem el vizsgálni. Egy képzeletbeli „nyomozás” során előadásunkban magyarázatot nyer a nő hűtlensége, aki nem tudja feledni első, s igaz szerelmét, s rossz házasságából menekül a bujdosásból hosszú idő után hazatérő szerelmese karjaiba.
– A három főszereplőt a Táncegyüttes tehetséges szólistái keltik életre. Őket látta maga előtt, miközben írta a darabot?
– Azok a történelmi és dramatikus táncjátékok, amelyek együttesünk repertoárját színesítik, s amelyek megírására lehetőséget kaptam számos alkalommal immár hosszú évek óta, mindig is azokra a tehetséges, fiatal táncművészekre készültek, akikkel nap, mint nap együtt dolgozunk, fejlesztjük magunkat, tanuljuk az eredeti néptáncanyagot és csiszoljuk táncos technikai tudásunkat. Most mégis úgy érzem, hogy különösen kedvező volt a „csillagállás”, mert a darab három főszereplője, Oltárczy Mária, Tókos Attila és Barka Dávid (utóbbiak Harangozó-díjas táncművészek), nagy felkészültségükről, lenyűgöző tánctudásukról és kiváló előadóművészi teljesítményükről győzik meg a nézőket minden egyes előadásunkon.
– Hogyan született meg a koreográfia?
– A férjemmel közös munka még ma is mindig tele van meglepetéssel. Izgalmas volt együtt gondolkodni az egyes tételekről, a táncos mozdulatokról, a zenei kíséretről és látni, ahogy lassan „összeáll” az előadás, ahogyan egymásra épülnek a jelenetek. Ebben az előadásban nemcsak a táncosainkkal, hanem a negyvenöt tagú Honvéd Férfikarral közösen lépünk színre, és külön meg kell említeni Eredics Benjamin zeneszerzőt, aki világzenei feldolgozásaival hozzájárult ahhoz, hogy egy teljesen újszerű, „összművészeti” produkció születhessen.
– Nem csak írója, hanem jelmeztervezője is a produkciónak. Milyen viseletek jelennek meg az előadásban?
– Néprajzosként, számomra nagyon fontos, hogy a csodálatos viseletkultúránk a maga pompájában és gazdagságában jelenjen meg minden egyes előadásunkban. Arra törekedtem, hogy az eredeti viseletek mellett, a darab dramaturgiájához illő, sőt azt kiemelő jelmezekben jelenjenek meg a táncosok, s mivel az ország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese vagyunk, nem kis kihívást jelentett ennyi embert autentikus módon felöltöztetni.
– Az idei Bartók Tavasz keretében turnéra indul az előadás. Várják már, hogy találkozhassanak a miskolci és a győri közönséggel?
– Férjem, aki az együttes művészeti vezetője is, Miskolc környékén született, ő mindig úgy mondja; haza megy, így természetesen várjuk a miskolci közönséggel a találkozást. Győrben legendás a „táncélet”, sok kedves barátunk van arrafelé, gyakran még Felvidékről is eljönnek, hogy megnézzék műsorainkat, amikor arra járunk. Szeretettel várunk mindenkit most is, mi is lelkesen készülünk a megmutatkozásra.