A vírushelyzet bénultságában különös körülmények között született Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekar vezetőjét, Hegyi Miklóst kérdeztük.
– Május 4-én a névadó 140. születésnapját hangversennyel ünnepelte a Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekar. Ezen kívül nem találtam más koncertet. Mikor alakult a zenekar, és mi a története?
– A zenekar most alakult, de az előkészítő munka 2019 őszétől folyt. Azóta megszereztük a névhasználati engedélyt, és a működéssel kapcsolatos problémákkal foglalkoztunk. Az ötlet viszont körülbelül húsz éves, de különböző fondorlatok miatt eddig nem valósulhatott meg. Ezúttal nem akadályozta semmi a zenekar létrejöttét.
Május 4-én megtartottuk a hangversenyt, melyet világpremiernek is nevezhetünk, ugyanis sem Magyarországon, sem a világban sincs olyan zenekar, amely Bartók Béla nevét viseli. Vannak Bartók nevével fémjelzett intézmények, hangversenytermek, operafesztivál. Vonósnégyes is volt, de zenekar eddig nem létezett.
Máris két nagyságot nyertünk meg az ügyünknek: Medveczky Ádámot és Ránki Dezsőt, akik a bemutatkozó koncerten is részt vettek. Ádám, talán nem haragszik meg, ha ezt elmondom, a hangverseny befejezése után a következő szavakkal tette le karmesteri pálcáját: „öreg éveim legszebb három napját töltöttem veletek.”
– A honlapjuk még nem működik, csak egy Facebook-oldalt találtam, ott azt írják, hogy „Bartók életművének ápolása, a zenei világirodalom és a kortárs magyar zeneszerzők remekműveinek világszínvonalú előadása és népszerűsítése, a Kárpát-medencei nemzetek zenekultúrájának megóvása” a céljuk. Ezt az ügyet nem csak önök vállalják magukra, hanem szinte minden hazai zenekar. Miért fogják önök jobban csinálni?
– Valóban ez a célunk. Természetesen jelenleg még nem mondhatjuk azt, hogy mi csináljuk a legjobban. Ez együttesünk hitvallásának és küldetési céljának kinyilvánítása. Egyébként a háború utáni években Bartók művészetét különböző okok miatt perifériára szorították, ez a mai napig érződik. Csak egy kirívó példát mondok: ha valaki szeptember 26-ra képes azzal a címmel koncertet hirdetni, hogy „ünnepi hangverseny Bartók halálának évfordulójára”, akkor itt valami nincs rendben.
– Ez valóban kirívó példa. Ezek szerint az „ünnepi” jelzővel van baj?
– Nem ez a lényeg, hanem az, hogy mi nagyságához méltó teret kívánunk teremteni Bartók művészetének. Erre ösztönöznénk a többi művészeti, zenei együttest is.
– Akkor úgy kérdezem: miként foglalná össze az együttes művészeti koncepcióját?
– Bartók szellemét és művészetét szeretnénk az egész világban méltóképpen képviselni. Talán a legfontosabb Bartók világnézete, amely nagyon jól megjelenik például a Táncszvitben: a sokszínűség. Célkitűzéseink között szerepel, hogy a Kárpát-medencei népek zenekultúráját gondozzuk, ez valójában nem csak a Kárpát-medencét jelenti, hanem egész Európát, sőt, az egész világot. Végső cél az egység megteremtése, az emberek, s ezáltal önmagunk felemelése a zene tartalmának, üzenetének tökéletességre törekvő tolmácsolása, átadása útján. Ars poeticánk talán a következő lehetne: a zeneszerző személyiségének és zenéjének legteljesebb, leghűbb bemutatásán keresztül megismertetni saját emberi-művészi önvalónkat. Semmiképp sem fordítva! Egoizmus helyett magasrendű alázat. Bartók szellemiségével felvértezve, a legmegfelelőbb emberekkel körülvéve magunkat, létrehozni valami – a mai világberendezkedéshez képest mindenképp – egészen újat, de valójában visszatérni az ősi hagyományokhoz, elődeink egészséges és fenntartható életszemléletéhez. Mindehhez a legnagyobb magyar és külföldi szólistákat is szeretnénk megnyerni.
– Van a zenekarnak állandó karmestere?
– Igen, felkértünk valakit, aki el is fogadta a tisztséget. Nevét a maga idejében nyilvánosságra fogjuk hozni. Egyébként olyan szigorúan nem vésnénk kőbe, hogy mi a főzeneigazgató, vagy a vezető karmester feladata. Amúgy sem hagyományos hierarchiában képzeljük el a zenekar felépítését. Elsődlegesen az embert magát szeretnénk az előtérbe, a figyelem központjába állítani, minden más csak ezután következne. Az eddigi alárendeltségi viszonyok helyett inkább egy mellérendeltségi kapcsolati rendszert szeretnénk felépíteni.
– Jelenleg a testvére, Hegyi István a főzeneigazgató?
– Igen. Itt el kell mondanom, hogy még 2001-ben, a millenniumi esztendőben István ötlete volt egy Bartók nevét viselő zenekar megalapítása. Ő Kijevben élt, természetes, hogy eddigi munkássága és alkotói tevékenysége is legnagyobbrészt az ukrán fővároshoz kötötte. Egyébként a 90-es évek elején többször is sikeresen vendégszerepelt Magyarországon az általa alapított Ukrán Nemzeti Szimfonikus Zenekar élén, 2001-től 2008-ig pedig a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál megbízott producereként is dolgozott a Független Államok Közössége viszonylatában.
– Évek óta arról beszélnek a hozzáértők, hogy túl sok zenekar van Budapesten, és ha valahol, hát vidéken lehetne több. Lesz igény a Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekarra a fővárosban?
– Ez egy sztereotípia. Annyi zenekar van Budapesten, amennyit Európa egyik legjelentősebb kulturális fővárosa igényel. Mi alapján állítanánk fel rangsort, hogy melyik zenekar maradjon és melyik nem? Úgy gondolom, amikor egy zenész bekerül egy olyan társulatba, ahol összetartás és művészi koncepció párosul egy közös cél érdekében, akkor abból csodák születhetnek. Ezt tapasztalatból mondom. Hadd mondjak még egy fontos dolgot: mi többek között olyan zenészeket is foglalkoztatni kívánunk, akik önhibájukon kívüli okokból veszítették el eddigi állásukat. Megpróbálunk egy sajátos Noé bárkáját építeni.
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének honlapja tegnap szintén megszólaltatta Hegyi Miklóst – ennek függelékeként olvasható Keller Andrásnak, a Zeneművészeti Bizottság elnökének nyilatkozata is:
„A Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekar ügyében feltett kérdésére a Zeneművészeti Bizottság Elnökeként az alábbiakat tudom válaszolni:
A minősített és a minősítéssel nem rendelkező zeneművészeti szervezetek szakmai programja és működési támogatása címmel kiírt pályázatok ügyében a Zeneművészeti Bizottság előterjesztése alapján dönt Miniszter úr. A Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekar ügyében a 2021. évre nem érkezett pályázat a Zeneművészeti Bizottsághoz.
Bartók Béla az egyetemes és a magyar kultúra egyik legnagyobb géniusza. A Bartók név felbecsülhetetlen értékű nemzeti brand, ezért csak hosszú távon kiemelkedő szakmai munkát és teljesítményt nyújtó együttes esetében tartom indokoltnak a név viselésének kitüntetését és a vele járó presztízst. A Zeneművészeti Bizottság elnökeként nem javaslom a Bartók zenekar állami támogatását. A Bartók név használatával kapcsolatban felmerült aggodalmakról levélben tájékoztattam a Miniszterelnök urat.”
– A Facebook-oldalukon feltüntették az NKA és az EMMI logóját is. Ez azt jelenti, hogy állami támogatásból gazdálkodnak?
– A május 4-i ünnepi hangversenyünk valóban az NKA és az EMMI támogatásával valósult meg.
– Ez milyen összeget jelentett?
– Erről pontosan nem nyilatkoznék.
– Ezek közérdekű adatok. Úgy gondoltam, udvariasabb öntől megkérdeznem, mint adatigényléshez folyamodni.
– Huszonötmillió forintot kaptunk. [Ennek folyósítása még nem történt meg, de folyamatban van.] Ebből fedeztünk minden költséget. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy a zenészek olyan honoráriumot kaptak, amely hazai viszonylatban nagyságrendileg az élvonalba sorolható.
– Arról még nincsen szó, hogy éves támogatást kapjon a zenekar?
– A mai covid19 sújtotta, bizonytalan időkben álszentség lenne azt állítani, hogy egy kisebb mértékű állami támogatásra nem lenne szükségünk, ugyanakkor leszögezném, hogy e segítséget semmiképpen sem más zenekarok rovására szeretnénk megkapni. Nagy erővel dolgozunk egyéb források, támogatók felkutatásán is.
– Ez azt jelenti, hogy magánbefektetőket, mecénásokat, támogatókat keresnek?
– Igen, azt is, de meg kell mondanom, hogy külföldön máris nagyobb lehetőségeink vannak, mint Magyarországon. Itthon a zenekarok legalább 95%-ban állami pénzekből működnek, ezért nagy a riadalom, hogy mit keresünk mi itt, miért viseljük Bartók nevét, ahogy azt egy adekvát személyiség kérdezte…
A zenekar 2021. május 4-én tartott, online közvetített bemutatkozó koncertje ma is megtekinthető a Youtube-on, – alatta pedig az a szócsata is, amelyben Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja vitatja a zenekar névhasználatát:
„Ez a zenekar anélkül használja Bartók Béla nevét, hogy e nagy név használatára a zenekar ’múltja’ bármennyire is predesztinálná… Sajnálom, hogy a magyar törvények lehetővé teszik azt, hogy a legnagyobb magyar művészeink nevének használatához egy egyszerű MTA bizottság hozzájárulást adhatott. Nagy, híres és kiváló zenekarjaink vannak, arra érdemes múlttal, akik joggal pályázhattak volna e név használatára.”
* A Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekari Egyesület 2020. április 9-én valóban megkapta az MTA Titkárságától a névhasználati engedélyt – ezt a birtokunkba került dokumentum egyértelműen bizonyítja -, ugyanakkor információink szerint a Concerto Budapest már évekkel korábban jogot szerzett a Bartók név használatára, ami ráadásul az együttes alapító okiratába is bejegyzésre került.
– Vásárhelyi Gáborra, a Bartók-örököség jogutódjára céloz, akinek az a véleménye, hogy méltóbb együttes is megkaphatta volna az engedélyt a nagy zeneszerző nevének használatára?
– Ez az ő véleménye, amit nem szeretnék minősíteni.
– Jelenleg hány fős a zenekar?
– Alakulóban van, de a Budapesti Bartók Béla Szimfonikus Zenekar Egyesület magában foglal egy kamarazenekart és egy kamaraegyüttest is, ezért sok zenészre lesz szükségünk.
– Nincsenek még státuszok, nincsenek állandó pozíciók?
– Természetesen nincsenek, hiszen az út elején vagyunk. Azért jöttünk létre, mert húsz éve érezzük egy ilyen zenekar létrejöttének szükségét. A kilátásaink jók, s ha a történelem engedi, hogy a terveinknek megfelelően haladjunk, akkor ebből a kezdeményezésből egy világmárka, vagy akár hungarikum is lehet.
– Mikor lesz állandó működésű zenekar az együttesből, olyan, amelynek honlapja, évadterve, tagsága van?
– Ha nem szól közbe a járványhelyzet vagy a politika, akkor 2022 végére, de inkább 2023-ra olyan zenekarrá válhatunk, amelyre büszke lehet Magyarország. Amikor hazajövünk majd néhány külföldi vendégszereplésről, akkor lehet, hogy egészen másképp fognak tekinteni ránk, és nem csak támadásokat kapunk majd.
