Ahogyan a szerzők ma már nem léteznek az online tartalommegosztó platformok nélkül, a platformok sem léteznének művek és szerzők nélkül. Ezt az európai uniós jogalkotó is felismerte. A szerzői jogi szabályozás ezért egyre jobban segíti a szerzőket és kapcsolódó jogi jogosultakat abban, hogy ténylegesen megkapják a nekik járó jogdíjakat.
Ki részesül a bevételből az online platformokon megosztott zeneművek után?
Az online tartalommegosztó platformok (mint a YouTube vagy a Facebook) vitathatatlanul egyre nagyobb teret nyernek a zenehallgatási szokások változása következtében. Ezzel együtt nagyon sok kérdést vet fel az ún. „value gap” – a hagyományos, jogosultak által adott engedélyre épülő szolgáltatások (Spotify, Deezer) és az online tartalommegosztó szolgáltatók bevételei közötti rendkívüli értékkülönbség problémája.
Ezek az utóbbi platformok jellemzően a szolgáltatásuk igénybevevői (sok esetben maguk a művészek) által feltöltött tartalmakat teszik elérhetővé (lényegében tárhelyszolgáltatóként), és a bevételekből leginkább ők részesülnek a művészek helyett. Mi több, eddig engedélyt sem kellett kérniük a szerzőktől, előadóművészektől az érintett tartalmak közzétételéhez, így a jogosultak az esetek többségében egyáltalán nem vagy csak nagyon csekély mértékű jogdíjban részesültek. Különösen érzékenyen érintette ez az olyan művészeti ágakban alkotókat, akik jellemzően saját maguk töltik fel az általuk létrehozott szerzői műveket, így például a komolyzenészeket.
Hogyan segíti ebben a helyzetben az új jogi szabályozás a művészeket, hogy ténylegesen megkapják az őket megillető jogdíjat?
A tartalommegosztó platformok javára túlzottan eltolódott üzleti, jogi helyzetet igyekszik kiegyensúlyozottabb viszonyok felé terelni, az online tartalommegosztásnak szigorúbb jogi keretet adni, és ami a lényeg: a szerzők számára az őket megillető jogdíjat biztosítani egy új európai uniós irányelv (a CDSM-irányelv).
Az irányelv 17. cikke a korábbinál szigorúbb felelősségi szabályokat vezetett be a tartalomszolgáltatókkal szemben. Míg korábban csak jogsértés esetén kellett a tartalomszolgáltatóknak a jogsértő tartalom eltávolítása ügyében intézkedniük (korlátozott felelősség), az irányelvnek köszönhetően immár nekik is engedélyt kell kérniük a felhasználáshoz a jogosultaktól (a szerzőktől, hangfelvétel-előállítóktól), éppen úgy, mint a Spotify-nak, vagy a Deezernek (közvetlen felelősség). Ráadásul a tartalmak megjelenítése előtt kell biztosítaniuk, hogy jogsértő tartalmak ne is jelenhessenek meg az oldalukon.
Ez technikailag nyilvánvalóan jelentős terhet ró a platformokra, mivel minden egyes tartalom esetében engedélyt kell kérni a felhasználáshoz, és ha ez nem sikerül, akkor is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne váljanak engedély nélkül elérhetővé a tartalmak. A platformok a szigorú szabályoknak a gyakorlatban szűrőprogramok és egyéb, a szerzői jogok kezelésére szolgáló eszközök (pl. a YouTube a Content ID és Copyright Match Tool) alkalmazásával igyekeznek megfelelni. Ezek az eszközök algoritmusok segítségével egyezéseket keresnek a jogszerű és a jogsértő tartalmak között, kiszűrik és blokkolják a jogvédett tartalmakat, és lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy a találatok alapján lépéseket tegyenek jogsértő tartalom felbukkanása esetén. Egyúttal a jogdíjak érvényesítését is megkönnyítik a jogosultak számára.
Mi a szerző teendője?
A jogi szabályozás önmagában nem garantálja a művész számára, hogy ténylegesen meg is kapja a neki járó jogdíjat. A jogdíjakat a zeneszerzők tekintetében az Artisjus, illetve egyes előadóművészek esetében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület szedi be a platformoktól, míg a hangfelvétel-kiadók maguk egyeznek meg a platformokkal. A jogdíjbeszedést csak akkor tudják intézni a közös jogkezelő szervezetek, ha pl. zeneszerzőként a művész a platformra való feltöltést megelőzően bejelenti a szerzeményt az Artisjusnak.
A további kulcs az ISRC kódban rejlik. Ez biztosítja az összekapcsolást a hangfelvétel és a metaadatok között. Az Artisjus ennek segítségével tudja azonosítani a művet, és elindítani a platform felé a jogdíjbekérés folyamatát. Nagyon fontos tehát az ISRC kód beszerzése és megadása az Artisjus rendszerében.
Az új szabályozás teljesen megváltoztatja az online platformok piacának engedélyezési, felelősségi viszonyait, ami a szerzők számára jelentős fegyvertény. Bízhatunk abban, hogy a platformokon zajló óriási léptékű zenefelhasználás mostantól nem csak a népszerűségüket, de a bankszámlájukat is gyarapítja.
A szerző Tomasovszky Edit szerzői jogi szakértő, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa.