Végéhez közeledik a Haydneum Egyházzenei Fesztivál. Mutatjuk, hogy milyen programokkal várják az érdeklődőket a záróhétvégén.
Június 10-én a Haydneum Egyházzenei Fesztiváljának legnagyobb létszámú estjét hallhatta a közönség, hiszen 90 fős kórus – kiváló fiatalok, a Sapszon Ferenc vezette Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vegyeskara, és egy teljes szimfonikus zenekar, az Erdődy Kamarazenekar adott koncertet az Egyetemi templomban.
Ez a létszám megfelel a korabeli követelményeknek is, hiszen az akkori liturgikus terek is alkalmasak voltak ennyi muzsikus befogadására – mesélte a hangverseny karmestere, a magyar historikus előadópraxis egyik jól ismert képviselője, Rácz Márton. Amint azt is elmondta, nagy öröm számukra, hogy csatlakozhattak ehhez a kezdeményezéshez, és a magyar kötődésű kevéssé ismert, vagy szinte ismeretlen egyházi művekre felhívhatták a közönség figyelmét.
Ugyanezzel a céllal állították össze műsorukat a június 11-én fellépő együttesek. A Fejér megyei Bodajkon található római katolikus templom és zarándokhely, a Segítő Szűzanya-Kegyhely egyházzenei gyűjteményének darabjai alkotják hazánk egyik legkiválóbb régizenei együttese, a Savaria Barokk Zenekar programját.
A fesztivál koncertjein elhangzó zeneművek zöme a Széchényi Könyvtár Esterházy-gyűjteményéből való, de vannak még Magyarországon további, felfedezésre váró kincsestárak. Ilyen a bodajki gyűjtemény is, amelynek anyagában egy igazán színvonalas, egész Európára kitekintő zenei élet nyomaira bukkanhatunk.
A koncert műsora a fiatalabb Haydn-fivér, Michael kivételével, kevéssé ismert zeneszerzőket vonultat fel. A szinte ismeretlenek között talán az olasz barokk jeles mestere, a velencei születésű Antonio Caldara nevét hallhattuk már. Ő Mantovától Barcelonán át Rómáig és Bécsig számos helyen élt és alkotott a 17. és 18. század fordulóján, világi és egyházi művek szerzőjeként. Életművének legnagyobb része vokális alkotás, mintegy 3400 darabról van szó, ezen belül 150 misét írt. Bécsi éveiben pedig az operákkal aratott nagy sikert, mert igen jól ötvözte az itáliai és az osztrák-német zenei elemeket.
Elismertségét egyértelműen jelzi, hogy néhány operájának előadásait az uralkodó, VI. Károly császár személyesen vezényelte.
Johann Valentin Rathgeber német zeneszerző, orgonaművész és karnagy, Benedek-rendi szerzetes termésének legnagyobb részét ugyancsak az egyházi műfajokban alkotta. 1729-38 között valószínűleg a rend engedélye nélkül indult útnak. Ugyan kérte, hogy járuljanak hozzá utazásához, amelynek során zenei tanulmányutat kívánt tenni, de a beleegyezést nem kapta meg, ennek ellenére dokumentumok bizonyítják, merre járt: Bonn, Köln, Trier és Stuttgart vonalán haladva mélyítette zenei tudását, és az addig kizárólag egyházi zenével foglalkozó alkotó megismerte a világi zenét is. Hozzánk pedig 1735 körül jutott el, és egy ideig Pannonhalmán élt.
Barokk szerzők után František Xaver Brixi már a cseh klasszika képviselője, egészen pontosan a barokk és a klasszika átmenetének idején működött. Pályája Prágához kapcsolódik, ahol számos templom orgonistája volt. Bár rövid életet, mindössze 39 évet élt, de igen gazdag életművet hagyott az utókorra, benne közel 290 egyházi alkotással.
Bengráf József német származású magyar zeneszerző, 1784-től Pesten a Belvárosi templom karnagya és orgonistája volt, aki főként egyházi műveket írt. Életéről nem sokat tudunk, csupán annyit, hogy egyházi művei mellett magyar stílusban írt kompozícióit a verbunkos műfaj legkorábbi nyomtatott emlékei között tartják számon. Magánéletéről pedig annyi maradt fenn, hogy Ignaz Kuttig, kántor lányát, Theresét vette feleségül, és a pár négy gyermeket nevelt.
Franz Xaver Richter, cseh zeneszerző az eddigiekkel ellentétes úton járt, hiszen hazájából nem Bécs vagy akár Magyarország, hanem Párizs felé vette útját, ahol a 22 éves Wolfgang Amadeus Mozart is találkozott vele, és aki apjának, Leopoldnak írt levelében arról számolt be, hogy Richter mester erősen iszik. De azt is hozzátette, egy koncerten meghallgatta Richter elbűvölő új miséjét. És ha tudjuk, hogy Mozart nem könnyen dicsért, ez a vélemény igazi elismerésnek számít tőle.
A műveket bemutató Németh Pál fuvolaművész-karmester vezette együttes, a Savaria Barokk Zenekar, a hazai régizenei szcéna meghatározó zenekara. Németh Pál pedig a magyarországi régizenei irányzat egyik úttörője. A hangszeresek mellett a 2018-ban alakult, Gesztesi-Tóth László karnagy által irányított Capella Du Mont lép színpadra. A kórus tagjait az éneklés szeretete, egymás és embertársaink kölcsönös megbecsülése tartja össze. És természetesen kiváló szólistákat is köszönthetünk az esten: Kalafszky Adriána, Bakos Kornélia, Komáromi Márton és Melkovics Zoltán személyében.
Ami pedig a Savaria Barokk Zenekar fő célkitűzését illeti, szándékuk a zeneirodalom remekműveinek előadása mellett a zenei múlt elfelejtett értékeinek felkutatása, és közkinccsé tétele.
Minderről Németh Pál a koncert előtt egy órával, június 11-én, szombaton 19 órától a Központi Papnevelő Intézet Dísztermében a beavató-beszélgetés keretében is mesél a közönségnek, Gesztesi-Tóth Lászlótól, az esti koncerten fellépő Capella Du Mont művészeti vezetőjétől pedig a kórus életéről, az elhangzó repertorárral való kapcsolatukról tudhatunk meg információkat.
Egyszer minden szép véget ér, így június 12-én vasárnap a Haydneum Egyházzenei Fesztiválja is a zárókoncerttel várja közönségét. A Haydneum két rezidens együttesét, másokkal karöltve, külön koncerten már láthatta-hallhatta a fesztivál állandó közönsége, de a zárókoncerten természetesen együtt köszöni meg a publikum hűségét a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar.
Ez a hangverseny is 20 órakor kezdődik majd, de a helyszín a Belvárosi Szent Mihály-templom. És bár a két együttes művészeti vezetője, Vashegyi György véleménye szerint a következő évtizedben az egész európai régizene egyik legnagyobb felfedezése Gregor Joseph Werner életműve lesz, a karmester mégis úgy érzi, ezen a fesztiválon kevésbé vetült Wernerre a reflektorfény. Ám ez is motiválón hathat a szervezőkre, hogy már most gondolkodjanak a következő fesztivál létrehozásában, amelynek műsorában centrális szerepet kaphat az a zeneszerző, aki Joseph Haydn elődje volt az Esterházy-udvarban, vagyis jól ismerték egymást. De szinte családtagnak tekinthető a zárókoncert műsorának másik alkotója, az ellenpont avatott mestere és kiváló teoretikus Johann Georg Albrechtsberger is, hiszen a bécsi Stephansdom karnagya iskolatársa volt Michael Haydnnak, és barátja Josephnek. Utóbbi műve természetesen ugyancsak nem hiányozhat a nevét viselő Haydneum Egyházzenei Fesztivál utolsó koncertjéről.
A hangversenyen fellépő szólisták, Kovács Ágnes, Bárány Péter, Komáromi Márton és Borka Ákos mind a Purcell Kórus hajdani és jelenlegi tagjai, a régizenei repertoár elismert szólistái, a Vashegyi-produkciók rendszeres közreműködői.
