Ma az egyik legismertebb német operával jelentkezik az OperAlkohol, Carl Maria von Weber A bűvös vadász című műve kerül terítékre – pontosabban a kocsmaasztalra.
GÁSPÁR: Bú és gond a földi lét,
Én is folyton búsulnék,
Hogyha must nem forrna.
Orrodat ne lógasd hát,
Bacchus isten vigaszt ád,
Bort a búra, gondra!
(Maxhoz):
Hát te miért nem nótázol velem?
MAX: Nincs kedvem! Hagyj!
GÁSPÁR:
Na még egy pohárral! Agáta egészségére.
A menyasszonyodra csak iszol?!
Egy meg egy az csak kettõ,
Víg élethez több is kõ:
Egy meg kettõ három!
Bor mellé a lány csókját,
Meg az ördög-bibliát
Én bíz megkívánom!
Éljen kegyelmes hercegünk!
Huncut, aki nem állja!
MAX: Nem. bánom, de aztán elég!
(Koccintanak, isznak)
(Gáspár bordala)
Láthattuk már a blogon is, hogy a németek különösen vonzódnak a misztikus, ugyanakkor erkölcsileg sziklaszilárd történtekhez, a Faust-motívum pedig nem meglepő módon itt is, ott is feltűnik.
A mai opera is egy hasonló történetet dolgoz fel: Max, a vadász paktumot köt Gáspárral, aki viszont magával az ördöggel cimborál. Egy próbalövés alkalmával a tehetségesebb vadász nyeri el a másoderdészi címet, valamint a főerdész lánya, Agáta kezét, ezért folyik a versengés.
Max és Agáta természetesen (hiszen operáról van szó) a versenytől fügetlenül is szerelmesek egymásba, csakhogy a fiút az utóbbi időben elkerülte a vadászszerencse. Gáspár bűvös puskagolyókat ajánl neki, miközben titokban arra utazik, hogy a golyó majd magát Maxot teríti le. Mikor éppen minden rosszra fordulna, hiszen a próbalövésen Agátát öli meg a fekete mágiával megbűvölt golyó, előlép egy remete, aki feltámasztja Agátát, és minden konfliktust elsimít. Happy end.
És hogy hol van itt az alkohol? Az opera elején a vadászok – mi mást csinálnának? – vidáman poharazgatnak a helyi kocsmában. Max ugyan nem iszik velük, viszont ekkor megjelenik ellenlábasa, Gáspár, aki mégis rábeszéli egy közös italozásra, mi több, kábító anyagot is csempész az italába. Bezzeg, ha Max is tartotta volna a száraz novembert…
