60 évvel ezelőtt, 1964. május 30-án Kodály Zoltán jelenlétében nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye. Egy érdekes projekttel ünnepli születésnapját a gyűjtemény: az olvasókkal közösen szeretnék elkészíteni az elmúlt 60 év budapesti zenei életének térképét.
A terv szerint a térképen a múlt és a jelen legfontosabb, legérdekesebb fővárosi zenei rendezvényhelyszínei lesznek bejelölve, a hozzájuk tartozó információk pedig kérdéskártyákon olvashatók majd. A térképpel, amely a Zenei Gyűjtemény könyves termében kap helyet, bárki játszhat majd, akár csoportok is. Reméljük, hogy a játékosok sok érdekességet fognak megtudni az elmúlt hat évtized Budapesti zenei életéről.
Arra kérjük olvasóinkat, írják meg kommentben vagy e-mailben, melyek azok az akár komolyzenei, akár könnyűzenei koncerthelyszínek, intézmények, „jó helyek” Budapesten, amelyek számukra ma a legkedvesebbek, vagy régen azok voltak. Örülnénk, ha a helyszínekkel kapcsolatos élményeikről is beszámolnának röviden, vagy megosztanának velünk a témával kapcsolatos, nyilvánossá tehető fotót.
A 60. „születésnap” jó alkalom arra is, hogy egy kicsit visszatekintsünk a múltba, a gyűjtemény megalapításának időszakába.
„Legyen a zene mindenkié!” – ennek a kodályi gondolatnak a jegyében nyílt meg 1964. május 30-án Kodály Zoltán jelenlétében a FSZEK Zenei Gyűjteménye a belvárosi Fehérhajó utca 5. szám alatti műemlék épületben. A főváros első zenei közkönyvtárának megnyitása – ahogy az Esti Hírlap beszámolója fogalmazott – „muzsikusok, zenerajongók, zenét tanulók régi vágyát váltotta valóra”. A korabeli sajtóhíradások elsősorban abban látták az új könyvtár jelentőségét, hogy végre széles körben lehetővé tette kották és zenei szakkönyvek kölcsönzését. A kotta már akkor sem volt olcsó, de kölcsönzésre nem volt mód, mert az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát csak helyben lehetett használni, a Zeneakadémia könyvtára pedig csak a hallgatókat és az oktatókat szolgálta ki.
A mai állomány nagyságának nagyjából egytizedével indult a Zenei Gyűjtemény: kétezer szakkönyvvel és nyolcezer kottával. A kutatókat egy külön teremben elhelyezett Rösler zongora várta, amin le lehetett játszani darabokat, de „csak gyakorolgatni” már nem volt szabad – legalábbis a Népszava korabeli tudósítása szerint.
Az új könyvtárat a Kodály-tanítvány Bárdos Lajos zeneszerző, zenetudós vette át a fővárosi zeneművészek, zenebarátok nevében az ünnepélyes megnyitón. Az eseményen elindított vendégkönyvünk – amely máig megvan és folyamatos naplója könyvtárunk történetének – Kodály Zoltán következő bejegyzésével kezdődik: „A zenei könyvtár megnyitását örömmel üdvözlöm. Kívánom, legyen olvasója is annyi, hogy mihamar szűknek bizonyuljon.”
Kodály, úgy tűnik, a jövőbe látott, a rendelkezésre álló hely ugyanis az évek során valóban egyre szűkösebbnek mutatkozott a gyűjtemény és az olvasók számának gyors növekedése miatt. Már az első három napon hatvanan iratkoztak be, két év múlva pedig már több mint 1500 zenebarát igényeit szolgálta ki három könyvtáros. Az intézmény hamar bekapcsolódott a hazai és nemzetközi zenei életbe, és különös hangsúlyt fektetett a 20. századi művek beszerzésére. Sok később híressé vált zeneművész volt rendszeres látogatója a gyűjteménynek. A streamelést hírből sem ismerő időkben különösen vonzó volt a folyamatosan bővülő, helyben hallgatható hanglemez-, később a kölcsönözhető CD-kollekció is.
A Zenei Gyűjtemény a Fehérhajó utcából előbb a VIII. kerületi Pálfi-palotába, majd néhány éve jelenlegi helyére, a Szabó Ervin téri Wenckheim-palotába költözött, de fő célja az évtizedek során ugyanaz maradt: a zeneművészek és a zene iránt érdeklődő nagyközönség igényeinek kiszolgálása, bekapcsolódás a kortárs magyar zenei életbe. Az információhordozó eszközök fejlődése, a digitalizáció térhódítása miatt persze az idők során változtak az igények, és velük együtt a könyvtár szolgáltatásai is. Kezdetben a könyvek, kották, később az audiovizuális dokumentumok szolgáltatásán volt a hangsúly, míg ma egyre fontosabb az önálló információkeresés, a „digitális dzsungelben” való eligazodás támogatása, valamint élményadó közösségi, kulturális programok, koncertek szervezése a FSZEK Ötpacsirta Szalonjában.
