Keserü Ilona a jelenkori magyar festészet világszerte elismert alkotója. A közel kilencven éve rajzoló-festő alkotó műveiből október 11-én nyílik kiállítás a Műcsarnokban.
A hamarosan megnyíló kiállításban kiemelt hangsúlyt kap a tiszteletadás gesztusa. Az életmű rendkívül gazdag abban a tekintetben is, hogy fontos mestereknek, pályatársaknak, elméleti szakembereknek, költőknek állít emléket egy-egy kép erejéig, ugyanakkor saját korábbi munkásságára is folyamatosan reflektál, visszatér motívumokhoz, formákhoz, színkombinációkhoz és gondolatkörökhöz. A hommage-képek címzettjei között van például Martyn Ferenc, Korniss Dezső, Ottlik Géza, Vidovszky László, Weöres Sándor, Bódy Gábor és Ország Lili.
A mostani tárlaton kiállítanak olyan korai, az ötvenes évek végén készült, kevéssé ismert munkákat is, melyeket a művész Stílustorlódásként csoportosít, és amelyeket még soha nem mutattak be korábban. A Műcsarnok egyik termében rekonstruálják a Hang–Szín–Tér zenei és képzőművészeti installációt is, amelyet Keserü Ilona Vidovszky Lászlóval közösen készített.
A harmadik teremben olyan képeket láthatunk, amelyek a művész saját munkásságának állítanak egyfajta emlékművet. Festmények és grafikai lapok, amelyek újabb és újabb feldolgozásai egy motívumnak, témának, színállásnak, mint a Szuszék-tanulmányok, az Üzenet sorozat, a Képződő tér egyes lapjai és festményei, vagy az Utókép problémakörét körüljáró alkotások. Ezzel a válogatással azt szeretnék érzékeltetni, hogyan mutatkozik meg egy életműben az önreflexió, a saját művészi személyiség és a saját munkásság iránti elkötelezettség, a művészi szerep tudatos felvállalása.
További részletek itt érhetők el.