Beethoven életében fiatalkorától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Már első előfizetői között szerepelnek magyar arisztokraták. Mivel Beethoven sűrűn és szívesen látogatta a bécsi magyar nemesek előkelő otthonait, a főúri kastélyokban korán megismerték és megszerették Beethoven zenéjét. Közismert, hogy a zeneköltő Magyarországhoz fűződő kapcsolatában elsősorban a Brunszvik család játszott meghatározó szerepet. Talán ennek is volt szerepe abban, hogy a császárvárost viszonylag ritkán elhagyó zeneszerző több alkalommal is látogatást tett, sőt hangversenyeket adott Magyarországon.
Beethoven magyarországi útjaival a nemzetközi és hazai viszonylatban is sokat foglalkoztak a kutatók: hiteles dokumentumok támasztják alá, hogy az első az 1796-os pozsonyi fellépés volt, és szintén köztudott, hogy 1807. szeptember 13-án Kismartonban volt a C-dúr mise ősbemutatója a szerző vezényletével. Ám kevésbé közismert, hogy József nádor felkérésére Beethoven 1800. május 7-én szonáta hangversenyt adott a Budai Teátrumban. A koncert 200. évfordulóján a Budavári Önkormányzat emléktáblát állított a Várszínház falán és emlékhangversenyt tartott. Ezt követően minden évben ugyanazon a helyen és időpontban kiváló művészek – többek között Lantos István, Malcolm Bilson, Bogányi Gergely, Várjon Dénes, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Vásáry Tamás, vagy a fiatalabb zongoristák közül Szilasi Alex, Balog József és Balázs János – hangversennyel emlékeztek arra, hogy Beethoven itt járt Budán. 2010-től az emlékhangversenyek több napos fesztivállá bővültek, ahol minden évben különlegességekkel várjuk a Beethoven rajongókat.
Szóló zongoraestek, különböző kamaraformációk és zenekari művek mellett műfaji kísérletezésekre is felkértük a legkiválóbb jazzmuzsikusokat. Oláh Kálmán, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Balázs János és Lajkó Félix és mások mellett két éve a Sárik Péter trió készített nagysikerű Beethoven feldolgozásokat. Idén a népszerű jazz gitárost, Juhász Gábort kértük fel, hogy triójával egy klasszikus Beethoven-darabot adjanak elő saját értelmezésükben május 5-én a Várkert Bazárban.
Tavaly első alkalommal fiatal előadóművészek ösztönzésére kadenciapályázatot írtunk ki, amelyen zongoraversenyekhez vártunk mai variációkat. A nagy siker hatására idén a hegedűművészeket kérjük, hogy alkossanak újabb kadenciákat, amelyek közül a legjobbakat a közönség is megismerheti a május 3-i nyitóhangversenyen. A nyitókoncert második részében egy teljes egészében ritkán hallott művet ad elő a Dohnányi Zenekar és a Purcell Kórus Hollerung Gábor vezényletével. Brunszwick Ferenc gróf közbenjárására Beethoven a Pesti Német Színház megnyitójára (1812) megzenésítette a híres színházi költő Kotzebue magyar vonatkozású művét, az István királyt.
Egy másik különleges, magyar vonatkozású kapcsolatra május 4-én Érdi Tamás zongoraestje világít rá: Beethoven szonátái mellett Liszt művei szólalnak meg, aki élete végéig első számú mentorának tartotta Beethovent – bár a híres történet, amely szerint a Bécsbe érkezett ifjú tehetséget, a tizenegy éves Lisztet első koncertje után az agg mester homlokon csókolta volna, valószínűleg csupán legenda. Az viszont szinte biztos, hogy Liszt a koncertet megelőzően játszott Beethovennek, aki nehezen állt kötélnek, mert ki nem állhatta a csodagyerekeket, de a kis magyar zongorista játéka lenyűgözte őt is. Liszt egész életében különös figyelmet szentelt Beethoven örökségének: nemcsak rengeteget játszotta a műveit, de zongoraátiratot készített az összes szimfóniából, valamint az ő kezdeményezésére és adománya nyomán indult az a gyűjtés is, amelyből a bonni Beethoven-emlékmű megvalósult.
Beethoven zenéje nemcsak Lisztre hatott óriási erővel. Az idei fesztivál egy másik szerzőt is Beethoven mellé állít egy koncert erejéig, aki életében is örömmel állt volna a bonni mester mellé. Schubert harmincegy éven át élt szinte Beethoven szomszédságában, és a nála egy generációval idősebb mester – akit viszont csupán egyetlen évvel élt túl – iránt érzett rajongása nem ismert határokat. Első nyomtatásban megjelent művét Beethovennek ajánlotta, a legenda szerint eladta könyveit, hogy ott lehessen a Fidelio bemutatóján, a fáklyavivők egyike volt Beethoven temetésén és életének egyetlen szerzői estjének a dátuma – 1828. március 26. – sem véletlenül esett Beethoven halálának első évfordulójára. De a történeteknél még fontosabbak a művek, amelyek közül számos magán viseli Beethoven ihletését – és azok a dalok, amelyeket számos esetben azonos szövegre készített a két bécsi mester. Beethoven és Schubert dalainak világába május 6-án, szombaton méltán elismert szoprán énekesnő Kolonits Klára és Ránki Fülöp (Graf fortepianón) kalauzolnak el bennünket.
A zenei zsenik minden irányban hatnak egymásra. Az idei fesztiválon nemcsak azt ismerhetjük, meg, hogyan hatott Beethoven kortársaira, hanem azt is, hogy a nagy előd, Bach variációi miként inspirálhatták őt. Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Kokas Dóra vonóstriója Bach Goldberg-variációinak átiratát adják elő május 5-én Beethoven két ritkán hallható darabja mellett.
Az I. kerületi önkormányzat és az Orfeo Kamarazenekar hosszú évek óta tartó együttműködésének köszönhetően minden évben felcsendülnek a régi zenei hangzások is. Idén kezdődik az a sorozat, amelyben Beethoven összes szimfóniája korhű hangszereken lesz hallható. Május 6-án Vashegyi György vezényli az Orfeo Zenekart,az I. (C-dúr) és a II. (D-dúr) szimfónia hangzik el.
Az 1800. május 7-i Beethoven-koncert évfordulójának emlékhangversenyén különleges ősbemutatóra kerül sor. Beethoven IX. szimfóniája – amelynek eredeti, 1824. évi ősbemutatója szintén éppen május 7-re esett – Szabó Balázs orgonaművész két orgonára és kórusra megálmodott átiratában csendül fel a Mátyás-templomban. Közreműködik Fassang László és Szabó Balázs (orgona), Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István, Kovács István (ének) valamint a Nemzeti Énekkar, Antal Mátyás vezényletével. A koncert társrendezője a Filharmónia Magyarország.
Jöjjenek el, és találkozzanak idén is Beethovennel Budán!
Szép zenei élményeket kívánok Mindannyiuknak!
Dr. Nagy Gábor Tamás
polgármester
