Az Art Quarter Budapest egy nagyszabású és tematikus nemzetközi csoportos kiállítással jelentkezik az év egyik különleges napján, a február 29-i szökőnapon.
A logika, a nyelv, a képiség és a gondolkodás viszonyrendszerét minden bizonnyal egészen másképpen gondolnánk el a 20. századi bölcselet egyik legnagyobb hatású alakja, Ludwig Wittgenstein nélkül. Wittgenstein – az állandó javító szándék és az életút komoly kitérői miatt is – mindössze egyetlen filozófiai művét jelentette meg, a szó szoros értelmében az első világháború lövészárkaiban íródott fiatalkori opust, a Tractatus Logico-Philosophicust. Az 1918-ban befejezett Tractatus centenáriuma adta az ötletet a kiállítás kurátorának, Denise Parizeknek, hogy egy nemzetközi vándorkiállítás formájában mutassa be a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját, az inspiráció sokrétű és több irányú lehetőségeit.
A Magyarországon jól ismert, valamint itt először bemutatkozó nemzetközi alkotókat egyaránt felvonultató tárlat tehát többféle értelemben jár a nyomában a szenvedélyes európaiként aposztrofálható Wittgensteinnek, hiszen a bécsi Wittgenstein Házba szervezett első alkalom után az egykori Monarchia néhány kiállítóterét utazta és utazza be. 2019-ben Bulgáriában, Veliko Tarnovóban mutatkozott be nagy sikerrel az ottani helyi alkotókkal kiegészülő anyag. Ez egyfajta tiszteletteljes gesztusként is értelmezhető, hiszen a Paul Engelmann és Wittgenstein által az utóbbi nővére, Margarethe Stonborough számára tervezett egyedülálló villaépületben 1975 óta a bécsi Bolgár Kulturális Intézet található.
Az utazó kiállítás idei helyszínei az Art Quarter Budapest, majd pedig Belgrád, a turné a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális fővárosi programok keretében a Muzeul de Artában.
Ludwig Wittgenstein a filozófiának és különösen az úgynevezett katedrafilozófiának olykor radikálisan hátat fordító legendás személyiség is volt, művészetrajongó tudós, aki nagypolgári létét feladva állt például a bizonyos perspektívából a világ végének számító helyen általános iskolai tanítónak, s egyaránt alkalmazta a korabeli pedagógia legprogresszívebb módszereit és mindennek az ellenkezőjeként a nádpálcás nevelést.
A kiállítás e kettősségek szellemében és a legkülönfélébb képzőművészeti médiumok és témák mentén szerveződik: a személytelennek tűnő bölcseleti tézisek és a személyesség, a nyelv és a hallgatás, a kommunikáció és az értetlenség, a manuális munkamódszerek és a digitális képek, festmények és installációk, szobrok és filmek, humor és pátosz összjátékában. A megnyitó egyúttal két performansz bemutatója is, az olasz Laura Rambelli és a román NOIMA csoport performanszát láthatják mindazok, akik a szökőnap délutánjának, koraestéjének programjai közül az Art Quarter Budapestet választják.
A kiállítás 2020. február 29. és április 19. között tekinthető meg. Nyitvatartás: kedd – péntek 14:00 – 18:00
A kiállítás nem a wittgensteini filozófia katalógusszerű bemutatására vállalkozik, ilyesmit nem is tehetne komoly szándékkal, és nem pusztán a Wittgenstein írásai által inspirált képzőművészeti irányzatokat, mint például a minimalizmust és konceptualizmust óhajtja számba venni. Hanem ötletek, gondolatok, víziók értelmezéseiként és egyúttal kidolgozásaiként tekint önmagára, egy lépésről lépésre változó, nyelvek és kultúrák dinamikájában alakuló laza összefüggésrendszerre, amely egyaránt kedvet nyújt a wittgensteini szövegek tanulmányozásához, és megmutatja a kortárs képzőművészet elgondolkodtató és örömöt adó játékterét.
Wittgenstein (aqb Project Space)
Kiállító művészek: Zarko Aleksic, Christa Bartesch, Mandarina Brausewetter, Oscar Cueto, Maria Grün, Halász Péter Tamás, Ágnes Hamvas & Hubert Hasler, Michael Koch, Yukika Kudo, Kútvölgyi-Szabó Áron, Valentina Lapcheva, Vlado Martek, Svetlana Mircheva, Virgilius Moldovan, Eva-Maria Schartmüller, Robert Reszner, Tóth Márton Emil, Várnai Ágnes, Borjana Ventzislavova, Franz Wassermann
Kurátor: Denise Parizek
Megnyitó: 2020. február 29. 18:00
Megnyitó performanszok: Laura Rambelli, NOIMA