Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi díjjal ismerték el a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját, emellett idén még két másik magyar projekt is elnyerte a magas rangú kitüntetést: a Gödöllői Királyi Kastély Egy Kastély titkos élete címet viselő kiállítása és az UCCU Roma Informális Alapítványa az oktatás, képzés és figyelemfelkeltés kategóriában lett díjazott.
A Szépművészeti Múzeum a Hősök tere műemlékegyüttesének részeként Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik. 1900 és 1906 között, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült. Az Europa Nostra díj zsűrijének értékelése alapján a Szépművészeti Múzeum – mint Európa egyik meghatározó intézményének – szakszerű felújításának eredménye „egy 20. század elején épült múzeum pompájának példaértékű helyreállítása.”
Az intézmény történetének legátfogóbb rekonstrukciós és modernizációs munkálatai 2018-ban fejeződtek be. Helyreállították a II. világháborút követő időszak szakszerűtlen átalakításai által okozott károkat, ezzel egy időben otthont kaptak az épületben mindazok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek egy modern múzeumban.
„A kortárs megoldások egyfelől illeszkednek az eredetileg megtervezett építészeti környezethez, másfelől kiszolgálják a múzeumokkal szemben jelentkező új igényeket is” – olvasható a zsűri értékelésében. A 21. századi látogatói- és szakmai igények alapján felújított múzeum megnyitása óta már több mint félmillió látogatót fogadott.
Az Egy kastély titkos élete című projekt felhívta a figyelmet a Gödöllői Királyi Kastély kevésbé ismert történelmére, amikor az 1950-es évektől egészen 1990-ig a palotát két részre osztották: az egyik a Fővárosi Idősek Otthonának adott helyet, míg a másik részben a szovjet hadsereg laktanyáját állították fel. A kastély szakmai irányításával 2018 nyarának elején kezdte meg a munkát egy csapat diák, akik vállalták, hogy felkutatják ennek a 40 évnek a még fellelhető emlékeit, és a korosztályuk számára is befogadható kiállítást rendeznek belőle.
Az UCCU Informális Oktatási Alapítvány bemutatkozásában ez olvasható: „Célunk, hogy csökkentsük a társadalomban a romákkal kapcsolatos tévhiteket és előítéleteket, hogy mindannyian egy befogadóbb és nyitottabb világban élhessünk. Az elfogadás hiánya leggyakrabban az ismeretek hiányából ered. Magyarországon a cigányellenes emberek jelentős része nem is igazán ismeri azokat, akiket elutasít. Az Uccu általános és középiskolás diákoknak teremt lehetőséget a találkozásra és a beszélgetésre roma fiatalokkal.” A roma a legnagyobb kisebbségi csoport Magyarországon és egyben Európában is. Az évszázados közös örökség ellenére a megkülönböztetés és az intolerancia továbbra is súlyosan érinti a roma embereket. Ennek a széles körben elterjedt problémának a kezelésére az alapítvány több workshopot tart Magyarországon, főképp négy városra összpontosítva, nevezetesen Budapestre, Pécsre, Miskolcra és Ózdra.
Az alapítvány nyolc különféle oktatási modult kínál a kultúrák közötti kapcsolat felépítésének elősegítésére. Ezek közül a legnépszerűbb a Budapest VIII. keületében és Pécs városában szervezett interaktív séták, melyek angol és magyar nyelven zajlanak. „A sétánk annyiban egyedülálló, hogy az alapítvány roma önkéntes fiataljai vezetik. Ők osztják meg a környékkel kapcsolatos személyes tapasztalatokat és beszélnek egy többnyire romák által lakott városrészről. A séta során a résztvevők bármilyen kérdést feltehetnek. A válaszadók roma származása és a kerülethez köthető személyes élményeik teszik hitelessé a közös élményt. Így hozzájárulhatunk a környék értékeinek a felfedezéséhez, a félelmek és előítéletek csökkentéséhez.”
Az európai kontinens kulturális örökségének megőrzése – az integráció felgyorsulásával párhuzamosan, a politikai és gazdasági kérdések mellett – egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai fórumokon. Az Europa Nostra 1963-as megalakulásával olyan páneurópai, non-profit szervezet jött létre, amelynek célja, hogy a térségben működő műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek ernyőszervezeteként elősegítse az európai identitás megerősítését és az épített és természetes környezet megóvását.
A szervezet 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához.
2002-ben az Európai Bizottság az Europa Nostra-val együttműködve alapította meg a Kulturális Örökség Európai Uniós Díjat, az Europa Nostra díjat. Erre az elismerésre az Európai Unio és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból, illetve tagjelölt országaiból várják a pályamunkákat, míg a többi európai ország (Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Grúzia, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Monaco, Oroszország, Örményország, San Marino, Svájc, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Vatikán) jelentkezői továbbra is pályázhatnak az Europa Nostra díjra. Évente közel 150 pályamunkából választja ki a Tanács által felkért, elismert szakemberekből álló zsűri a díjra érdemeseket. A pályázatok elbírálása nem kizárólag a benyújtott munkák feldolgozásából áll, minden egyes projektet a helyszínre küldött független szakértő értékel. A zsűri végül plenáris ülésen dönt arról, hogy melyik pályázat érdemes a díjazásra: érmet a kimagaslóan magas színvonalú projektek kapnak, míg a többi győztest oklevéllel jutalmazzák.
Korábban örökségvédelmi elismerésben részesült például Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Szabó Ervin Könyvtár és az Uránia Nemzeti Filmszínház; Ferihegyen a reptér 1-es terminálja; Alsóbogáton a Festetics-kastély, Szegeden a Klauzál tér, Gyöngyösön a Mátra Múzeum felújítása.
(Via kulturpont.hu, muemlekem.hu, Gödöllői Királyi Kastély, UCCU, European Heritage Awards)