A Magyar Örökség Díjjal, valamint Magyar Művészetoktatásért Díjjal kitüntetett Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola egyike azoknak az intézményeknek, amelyek a mai rohanó, lélekvesztett világunkban megpróbálják őrizni a Kodály Zoltán által kijelölt hagyományokat, amelyek elsődleges célja az érzelmi intelligencia kialakítása a művészeti nevelésen, ezen belül a kóruséneklés magas színvonalának megteremtésén keresztül.
Az intézmény az 1954-es alapítása után szinte azonnal, bel- és külföldön is a szakmai érdeklődés középpontjába került. Az első látogatók között volt Yehudi Menuhin hegedűművész, de Sosztakovics, Pablo Casals és Benjamin Britten is felkereste az iskolát.
Az iskola napi működésében az alapító, Kodály Zoltán által megálmodott, Éneklő Magyarország egyik utolsó végváraként ma is a kóruséleté a főszerep. Őri Csilla és dr. Uhereczky Eszter Artisjus-díjas karnagyok 2000 óta vezetik közösen a kórusokat, amelyek évtizedek óta eredményes résztvevői a hazai és nemzetközi versenyeknek, fesztiváloknak. A tiszta, egységes, csiszolt hangzásról, a zeneművek hiteles tolmácsolásáról a legkülönbözőbb szakmai zsűrik szóltak elismerően. A széles repertoárban az utóbbi két-három évben a kortárs művek bemutatása, illetve az iskola kórusainak írt művek ősbemutatói nyernek mind nagyobb teret.
A Marczibányi téri Kodály Iskola 2014-ben ünnepelte hatvanadik születésnapját. Ebben a tanévben valósulhatott meg egy a napjaink magyar kórusművészetét átfogóan bemutató lemez elkészítése, amelyen Tóth Péter, Kovács Zoltán, Fekete Gyula művei mellett Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Szőnyi Erzsébet, Pászti Miklós és Petrovics Emil kompozíciói kaptak helyet.
Az elmúlt évekkel ellentétben a most lezárult tanév a kórusok számára nem a versenyeké, hanem a felkéréseké volt. Az iskola növendékei a nemzeti ünnepek és a nemzetközi Kodály-év eseményeinek állandó szereplői voltak, valamint négy TV-felvételt is készítettek.
Az intézményből az évtizedek során olyan művészek kerültek ki, mint Fischer Iván, Fischer Ádám, Mohai Miklós, Joó Árpád, Mártha István, Spányi Miklós, Vajda János, Dés László, Eckhardt Gábor, Vashegyi György, Csoóri Sándor, a Kaláka együttes és mások.
Interjúnkban Őri Csilla igazgatót kérdeztük
– Hogyan lehet a kodályi elveket a mai kor elvárásainak megfelelően alakítani, vonzóvá tenni az iskoláskorú fiatalok és szüleik számára?
– Az iskola arculatát a komplex zenei oktatás határozza meg. Az emelt szintű ének-zene oktatás, a sok éneklés kiemelkedő hatással van a gyermekek hangszertanulására, zenei elképzeléseik megvalósítására, valamint a közismereti tárgyak magas szintű elsajátítására.
Az évek során kiderült, hogy a Kodály-rendszerű iskola tempója, fokozott zeneisége nem megy a többi tantárgy rovására, hanem inkább elősegíti azok magas szintű elsajátítását. Régi diákjaink között számos kiváló műszaki ember, nyelvész, tudós van.
Az emelt szintű ének-zenei képzés mellett a diákok több tanszakon tanulhatnak hangszeres zenét a zenei alapfokú művészeti iskolában. Az elmúlt tanévben közel ötven növendék ért el első vagy dobogós helyezést, illetve kiváló minősítést a különböző versenyeken.
– Mint említette, az iskola falai közül nem feltétlenül kell zenészként kikerülni, ennek megfelelően a gimnáziumi korosztály számára nem csak zenei tagozatot kínálnak.
– Immár többéves múltra tekint vissza a zenés dráma tagozatuk, amelynek fő célja a zenei és színházi oktatás mellett, hogy a világra nyitott, problémaérzékeny, önmagukat ismerő és sokrétűen kifejezni képes fiatalokat neveljen. Színvonalas közismereti oktatással igyekszünk megfelelni az új évezred kihívásainak is, ennek részeként a tanulóink mindkét tagozaton emelt szintű angolnyelv-oktatásban részesülnek, ami mellé a németet és franciát választhatják második nyelvként.
– A sokoldalú művészeti nevelés mellett fontos lehet, hogy a diákok megfelelő koncert- és színpadi tapasztalattal rendelkezzenek. Milyen lehetőségeket biztosítanak?
A Marczibányi téri Kodály iskola 2000 óta bázisiskolája a Bartók–Pásztory-díjas és Príma-díjas Magyar Rádió Gyermekkórusának, amely élén 2012 óta áll a jelenlegi karnagy, Dr. Matos László.
– Hagyomány, hogy az iskola évente két alkalommal nagyszabású hangversenyt rendez karácsonykor a Mátyás-templomban, év végén pedig a Zeneakadémián. Évente kerül megrendezésre a budapesti Óvodás Zenei Fesztivál, valamint a névadó tiszteletére megtartott Kodály-napok rendezvénysorozat, ahol a növendékek meghívott művészek és vendégelőadók segítségével bővíthetik a tudásukat. Fontosnak tartom, hogy a Magyar Kodály Társaság felkérésére 2012 óta három alkalommal, az iskola szervezésében került megrendezésre a Kodály Zoltán nevét viselő iskolák országos kamaraének-találkozója.
– A hazai lehetőségeken túl mennyire biztosított, hogy a diákok tisztában legyenek a nemzetközi művészeti élettel?
– Az iskola a zürichi Sängerknaben 1986-os látogatása óta rendelkezik kiemelkedő nemzetközi kapcsolatokkal, a kórusutazások szinte hagyománnyá váltak.
Évente közel 300 vendég érkezik a nemzetközi hírű „Kodály-módszer” tanulmányozására főként Japánból, az Egyesült Államokból és a Skandináv-országokból.
Partnerintézményi kapcsolatot tartunk fent többek között a vilniusi Mikalojus Čiurlionis művészeti iskolával, a gyermekkar pedig legutóbb szakmai ajánlás alapján kapott meghívást a 47. Tolosai Nemzetközi Kórusversenyre.
