Kálmándy Mihály a hétvégén még Scarpiát énekelte a szegedi Dóm téren, július végén pedig Luna gróf jelmezét ölti magára. Ez utóbbi alkalomból készült vele interjú, amelyben az intrikus karakterekhez megtalált kulcsról is szó esett.
A Fidelión megjelent beszélgetésből kiderül, hogy Kálmándy Mihály az operákat a szöveg felől közelíti meg, és úgy véli, ha jó a szövegmondás egy nyelven, az éneklés is természetesebbnek hat. A figurák lelki világa azonban nem nyelvfüggő. „Fiatalabb koromban például nem tudtam jól megoldani a negatív figurákat, egyszerűen nem egyezett a Szép és az Igaz hirdetésével, amit én az éneklés feladatának gondoltam” – nyilatkozta a művész, akinek a repertoárjára két olyan karakter is felkerült, akik a legkevésbé sem nevezhetők pozitívnak. Az egyik közülük a hétvégén énekelt Scarpia, a másik pedig Jago.
És mi ehhez Kálmándy Mihály módszere? Egyszerű:
„Mindegyik figurának igyekszem feltárni a lelkivilágát, megtalálni a belső zárat, és ha kinyitom azt, akkor működik.
Verdi egyébként gyakran megmenti a negatív hőseit, ez az ún. salva la faccia-jelenet. Érdekel a karakter pszichológiája, életkörülményei, társadalmi, politikai, szerelmi kapcsolatai, a korszak, amibe született, a kor szokásai, viszonyai. Jagót, ahogy Verdi más figuráit sem, nem szabad egysíkúan kezelni. Mi vezérli őt?.” E kérdésekkel rá lehet találni a figura igazságára.
Az operaénekes szabadtéren kezdte a júliust, és ott is fejezi be, hiszen a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon búcsúzik Vámos László „kitűnően játszható, énekes- és közönségbarát” Trubadúr-rendezése, amelyben Kálmándy Mihály Luna grófként, „egy csodálatosan megírt, férfias, hősies szerep”-ben lép színpadra.
(Via Fidelio)