A lengyel Magdalena Abakanowicz, a 20. századi egyetemes kortárs művészet egyik legmeghatározóbb alkotója június 20-án lenne kilencvenhárom éves. A művész születésnapja alkalmából különleges eseménynek ad otthont a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka.
A Gergye Krisztián Társulat abakanon – A test emlékezete című összművészeti performanszát a múzeum gyűjteményében őrzött Ketrec című embernagyságú szobor ihlette, amellyel a térinstalláció részeként ezen az egy napon a nagyközönség ismét találkozhat. Az 5200 forintért megvásárolható jegyekkel a Reigl Judit Haláltánc című időszaki tárlat és a múzeum állandó kiállításai is megtekinthetőek az előadás kezdetéig, 17 óráig.
Az abakanon – A test emlékezete című előadás művészetértelmező szemlélettel közelít az életműhöz. A performansz a tánc-, a bábművészet, a képzőművészet és a kortárs zene szintézise által törekszik a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-művek megidézésére. Misztikus és mitikus világok jelennek meg a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek.
Magdalena Abakanowicz (Falenty, 1930 – Varsó, 2017) 1930-ban született a lengyelországi Falentyben. 1950 és 1954 között a varsói képzőművészeti akadémia festő szakán tanult, érdeklődése azonban hamar alternatív technikák és anyagok irányába fordult. A hatvanas években saját vezetékneve után abakánoknak nevezett, monumentális térbeli drapériáival radikális módon definiálta újra a textilművészet hagyományos kereteit. Absztrakt, sejtelmes hatású, organikus formákból felépülő intallációi, melyek a környező terüket is aktív játékba hozzák, nemzetközi szenzációnak számítottak: láthatók voltak többek között Franciaországban, Németországban és Hollandiában rendezett kiállításokon is. Az 1965-ös Sao Paolo-i Nemzetközi Művészeti Biennálén pedig aranyéremmel jutalmazták Abakanowicz alkotásait.
A művész a hetvenes években készítette első zsákvászonból és műgyantából megformázott figuratív műveit. Durva felületű, gyakran arc vagy végtagok nélküli, életnagyságú szobrairól Abakanowicz úgy nyilatkozott, hogy azok „az emberi test tömegének kagylószerű, negatív burkai”. Az azonos, merev, hieratikus pózba állított alakokból több száz darabot készített, melyeket monoton csoportokba rendezve installációként vagy egyesével mutatott be. Abakanowicz minden alkotása összefügg személyes történetével, a szinte még gyermekként átélt második világháború, illetve az azt követő diktatúra élményével. Művei érzékeny diagnózist adnak a 20. század második felének történeti tapasztalatáról, ugyanakkor egyetemes kérdésekre, az általános lét- és testtapasztalatra, a magány, a bizonytalanság érzésére, a tömeg és az egyén viszonyára reflektálnak.
Az előadás egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a közönség Abakanowicz, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének egyik kulcsdarabjaként számontartott Ketrec (1986) című alkotását is megtekinthesse. Az installációt a művész nagyszabású, 1988-ban, a Műcsarnokban rendezett retrospektív kiállítása után vásárolta meg a múzeum. A Ketrec Abakanowicz egyik legismertebb, Hátak című ciklusához tartozik. A kezdetben a földön elhelyezett, összegörnyedő alakot a művész később különböző fa szerkezetekre ültette. A mű rendkívül összetett, tág asszociációkat idéző motívuma a fizikai és pszichológiai bezártság, az egyedüllét.
Magdalena Abakanowicz szobrai időről időre megihletik a táncművészeket, sőt maga a szobrász is készített koreográfiát pályája során. Művei és a tánc kapcsolatáról így beszélt: „Amikor esténként hazaindulok a műteremből, arra gondolok, hogy szobraim éppen most kelnek életre, kezdik el saját életüket, keresik meg saját ritmusukat.”
Az abakanon – A test emlékezete-előadás 2023. június 20-án 17 órakor kerül megrendezésre a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában.