Ki ül fel a nyugatról keletre áramló hullámra, hogyan fogadták a barcelonai bohémeket a Balkánon, és lehet-e a katalán városban népzenészt fogni? A BALKAN:MOST Fesztivál, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa legfontosabb világzenei programjának kiemelt fellépője a Barcelona Gipsy balKan Orchestra. A gitáros Julien Chanal mesélt a 11 éves együttes eddigi útjairól, amelynek szeptember 7-i állomása Veszprém!
A BGKO Barcelonában olyan jammelő zenészekből alakult, akiknek nem volt előzetes tapasztalata balkáni zenével. A jelenlegi felállás 7 tagja 5 országból származik, de számukra a Balkán inkább életérzés, mint velükszületett valóság.
Hogyan interpretálja a nyugati zenekar a Balkánt, és mit szólnak hozzájuk a „bennszülöttek”? Julien Chanal válaszolt kérdéseinkre a veszprémi koncertjükre készülve.
– Hogyan alakult az együttes, milyen volt a fogadtatása a Balkánon?
– Barcelonában egy baráti körből indult az egész, most már 11 éve. Együtt zenéltünk és először a klezmerrel kísérleteztünk, aztán indultunk a balkán felé. Az ismeretségek mentén alakult ki a BGKO hangzása, nem döntöttük el előre, hogy milyen lesz. Ivan (a nagybőgős, lvan Kovačević) az egyetlen, aki szerb, de ő is jazz-zel foglalkozott, amikor megismerkedtünk, így nem tudtunk tőle tanulni. Amikor először a Balkánon turnéztunk, rettenetesen izgultunk, hogy mit fognak szólni hozzánk…de ennek dacára elmentünk. A fogadtatás nagyon pozitív volt, és ez a mai napig alázattal tölt el minket.
– Mi vonzott a balkáni zenéhez?
– Csak a magam nevében tudok válaszolni: az aszimmetrikus ritmusok. Ezek az 5, 7, 9 és 11-es ritmusképeletek egy új világot nyitottak meg, de ellenben a jazzel vagy a kortárs zenével, itt a dallam viszi a zenét. A dallamban van minden, elég egy hangszer, ami lehet persze ének is, hogy egy egész tömeget megtáncoltass, ha jól csinálod.
– Ha már szóba került az ének, hogyan birkózik meg az énekesetek, az olasz származású Margherita Abita a szláv nyelvű dalokkal?
– Minden éneket megtanul, habár nem beszéli a balkáni nyelveket, de pontosan érti a dalok szövegét, és a kiejtést is gyakorolja anyanyelvi beszélőkkel. Sok munkája van benne, ilyenkor örülök, hogy én gitáron játszom.
– Van kedvenc helyetek a Balkánon?
– Mármint koncertezni? A zombori színház, kicsi és meghitt, mindig egymásra hangolódunk a közönséggel. A legújabb klippünket, a Tisom Tiše-t is a Vajdaságban forgattuk a Salaš 137 tanyán , a szöveget is ez a táj inspirálta. De sehol nem éreztük még magunkat idegenül, az a tapasztalatunk, hogy a Balkánon nagyon vendégszeretőek az emberek.
– Szoktatok helyi zenészekkel játszani?
– Persze, amikor csak tehetjük és az időbeosztásunk engedi. Forgattunk egyszer egy útifilmet, azt hiszem jelenleg nem elérhető, de faluról falura haladtunk, és mindenhol játszottunk helyiekkel. A zenélés folyamatos tanulás, nem gondolom, hogy valaha is vége, ahogy azt sem, hogy tökéletesen beszélem ezt a zenei nyelvet. De jó érzés a meleg fogadtatás, amiben a közönség részesít.
– Nyugati zenekarként mit gondoltok a BALKAN:MOST törekvéséről, hogy összekösse a térség zenéjét az európai közönséggel?
– Ez fontos kezdeményezés, mert nyugaton sok helyen még mindig nem értik, nem ismerik igazán a balkáni zenét. Idegenkednek tőle, pedig ez a zene, mint a hagyományos zenék általában, különleges erővel bír. A dallam, a kifejezőerő akkor is megérinti az embereket, ha nem is tudják pontosan, miről énekelnek.
A Barcelona Gipsy balKan Orchestra egyike a BALKAN:MOST 6 headliner fellépőjének. Az ingyenes fesztivál 30 szabadtéri koncerttel ad kurrens körképet a balkáni zenéről Veszprémben szeptember 7-9. között.