A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében április 11-én megvalósuló Énekek éneke koncerten a zsidó liturgia meghatározó eleme, a kántorének áll a középpontban. A tradíció kiváló nemzetközi és hazai képviselői Elli Jaffe vezényletével betekintést engednek a műfaj lényegébe, és ahogyan a karmester fogalmaz: az egység és a tolerancia üzenetét hozzák el.
– A kántoréneknek rendkívül komoly hagyománya van, és Önt a műfaj legavatottabb karmestereként ismerik. Tizenöt lemezen rögzítette a zsidó imák enciklopédiáját, amely tartalmazza az összes kántor és kórus által közvetített zsidó liturgiát. Mikor és miért kezdte foglalkoztatni a műfaj?
– Ifjú koromtól fogva klasszikus zenét tanultam. A jeruzsálemi Rubin Akadémián diplomáztam, majd a londoni Királyi Zeneakadémián folytattam a tanulmányaimat, és Leonard Bernstein, valamint Igor Markevitch ösztöndíjas támogatásának köszönhetően lehetőségem volt Jeruzsálemben tovább képeznem magam. Akkoriban jöttem rá, hogy valami hiányzik a klasszikus tradíciónkból. Hitem szerint a zsidók a két legfontosabb ajándékot adták a világnak: a Bibliát, az istentől kapott szent írást, és a zenét – hiszen Dávid király Góliáton aratott győzelme mellett zsoltárszerzőként is szerepel a zsidó hagyományban –, mely integrált és nagyon fontos része a szentségek szolgálatának. Ez minden egyistenhitre igaz: a zsidókra, a muzulmánokra és a keresztényekre is. A mi vallási hagyományunkban a zenének rendkívül jelentős szerepe van. Arra jöttem rá, hogy nem is tanulhatunk isten igéiről dallam nélkül. Istennek alapvetően nem is létezik olyan rendelése, amelyhez nem kapcsolódik valamilyen dallam, mint például Verdi vagy Mozart Requiemje, Bach h-moll miséje, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa. Ezért úgy éreztem, fontos lenne világszerte minél szélesebb közönségnek megmutatni a kivételes és sokszínű zsidó zenei hagyományt.
– Negyven évvel ezelőtt alapította meg az első kántorképző intézményt Jeruzsálemben. Ez volt az első lépés?
– Igen, mert különösen fontosnak tartottam, hogy a fiatalabb generációk tisztában legyenek ennek a szolgálatnak a sokrétűségével. A korábbi évszázadokban számos zenei vagy a szöveget érintő hiba került ezekbe a művekbe, legfőképpen azért, mert a kántorok egy része nem ismerte elég jól a héber nyelvet, némelyik pedig a kellő zenei képzettségnek volt híján. Az elképzelésem – amelyet aztán számos országban átvettek – az volt, hogy javítsuk ki a hibákat, és a szolgálat során igyekezzünk minél mélyebben és pontosabban megismerni mind a szöveget, mind a zenét. Ezt követően rögzítettük az említett tizenöt lemezt, amely számba veszi az éves zsidó imák jellegzetes zenei módozatait, aztán később öt könyvem is született a témában.
– Számos kiváló kántor tanult az Ön által alapított intézményben.
– Negyven év alatt több mint ezren végeztek nálunk, közülük ma sokan a világ vezető kántorai, jeles intézmények élén segítenek tradicionális zenénk megismertetésében. Ezt igen fontosnak tartom, hiszen ez a zene nemcsak vallástörténeti szempontból foglal el kiemelt helyet, hanem a klasszikus zenei repertoár részeként is. Ezt ismerték fel a Bartók Tavasz szervezői is, akik meghívtak a budapesti koncertre, amely ezért is jelent sokat számomra.
– Mit gondol, mennyiben más, ha ezek az énekek, zeneművek nem egyházi közegben, hanem egy koncertteremben csendülnek fel?
– Gondoljon csak Verdi már említett Requiemjére vagy más szakrális művekre, amelyek a koncertrepertoár részei. Azonban a zsidók ébredtek rá elsőként arra, hogy a zene a szakrális szertartások nélkülözhetetlen eleme. Én arra törekedtem, hogy ezek a dallamok klasszikus hangszerelésben a szélesebb közönség számára is érthetőek, befogadhatóak legyenek, és megmutassák ennek a hagyománynak a lényegét. Mind isten teremtményei vagyunk, és ezt az összetartozást semmi nem érzékeltetheti velünk jobban, mint a zene.
– A Müpába szervezett koncert igazi különlegességnek ígérkezik. Milyen szempontok alapján állították össze a programot?
– Egyszerűbb dallamok és a kelet-európai kántorének számos izgalmas darabja is felcsendül majd. Ablakot nyit a hallgatóságnak erre a zenei világra. Megmutatja, hogyan éneklünk, imádkozunk.
– A koncertnek magyar fellépői is vannak. Miért tartotta fontosnak, hogy magyar kántorokat is bevonjanak a produkcióba?
– Sokszor jártam már Budapesten. Magyarország kulturális színvonala kiemelkedő. Ez a sokszínű közeg arra ösztönöz, hogy elhozzam a zsidóság üzenetét is ebbe az országba – a zene segítségével. Az egység és a tolerancia üzenetét. A koncerten hat kántor énekel majd, lesznek közös énekek, duettek és tercettek is. Ez az első alkalom, hogy velük dolgozom, és izgatottan várom a találkozást.
A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Magazinban jelent meg.
