Május 4-én közös koncertet tart a Müpában a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Cziffra Fesztivál A romantika géniuszai címmel, amelyen Berlioz és Liszt művei hangzanak el. Az est szólistája Balázs János lesz, a karmesteri pulpituson pedig a zenekar visszatérő vendégművésze, Charles Dutoit áll.
Hector Berlioz és Liszt Ferenc 1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással. Berlioz elragadtatott szavakkal méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját. Közösen alkották meg a szimfonikus költemény eszméjét.
A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye Berlioz Római karnevál című operájának nyitányával kezdődik, amelyet 1844-ben komponált. A mű a hangszínekkel festő művészet gyönyörű példája. A nyitány zenéjének alapja egy több évszázados múltú, közkedvelt olasz tánc, a 6/8-os mértékű, nagyon gyors saltarello (Salta = ugrik), tehát ugrós táncról van szó. Olyan, mint egy szenvedélyes szerelmi vallomás, amely később, más hangszerek csatlakozásával párbeszéddé fejlődik.
Liszt egész zeneszerzői tevékenységére az új kifejezés, új formák és az azokhoz illő kompozíciós eszközök keresése jellemző, művei ezért lettek a huszadik századi zene legfontosabb úttörői. Ennek a nyugtalan, önmagával soha meg nem elégedő alkotói magatartásnak szép példája az első, Esz-dúr zongoraverseny. Huszonhat évig, 1830 és 1856 között dolgozott a művön, még az 1855-ös bemutató után is változtatott rajta. A zongoraverseny műfajában legfontosabb újítása, hogy ezek a művek nem tagolódnak tételekre, nem tart köztük szünetet: mindegyik zenei anyag szerves folytatása az előzőnek.
A zongoraversenyt ez alkalommal Balázs János közreműködésével hallhatja a közönség, aki 16 éves korában megnyerte Ausztriában a Cziffra György Nemzetközi Zongoraversenyt és a Pécsi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, és ezzel elkezdődött rendkívül sikeres művészi pályafutása. Később még öt nemzetközi versenyen nyert első díjat. Hazai és külföldi fellépéseit felsorolni is nehéz, de a legfontosabb helyszínek: Amsterdam, Párizs, Athén, Barcelona, London, Moszkva, Dél-Amerika több városa, Toronto, München…Versenyművek szólistájaként is fellépett a világ sok nagy városában. A 20. század nagy magyar zongoraművésze, Cziffra György emlékének ápolása céljából 2016-ban megalapította a Cziffra György Fesztivált. 2020 óta a Zeneakadémia tanára. Kitüntették Junior Prima díjjal, Liszt Ferenc-díjjal, Kossuth-díjjal, Érdemes művész címmel, Gramofon-díjjal és Prima díjjal.
A hangverseny zárószáma Berlioz Fantasztikus szimfónia című műve máig modernnek hat, a benne végigvonuló és sok alakot öltő fixa idea révén. Mindössze huszonhét éves, amikor – néhány kevéssé jelentős kísérlet után – 1830-ban megalkotja élete főművét, a Fantasztikus szimfóniát és e művel kitörölhetetlenül beírja nevét a zenetörténetbe. „Sok új stílusjegynek, kompozíciós módszernek és hangszeralkalmazásnak kiindulópontja ez a mű. Az első programszimfónia, minden szimfonikus költemény őse. Az első eset, hogy egy öttételes, valóban monumentális szimfóniát egyetlen zenei gondolat (az „idée fixe”) foglal egységbe. Ebben a műben születik meg a romantika zenekari nyelvezete… Liszt, Wagner, a kelet-európai nemzeti iskolák, sőt a korszak valamennyi operakomponistája ehhez az előképhez nyúlt később vissza” – írja róla Várnai Péter zenetörténész.
A hangverseny karmestere, Charles Dutoit igazi világsztár, aki 25 évig volt zeneigazgató Montreálban, vezető karmester Philadelphiában, Párizsban, Tokióban és Londonban. Tíz alkalommal jelölték Grammy-díjra, kétszer meg is kapta. 24 nagy szimfonikus zenekarral készített hanglemezfelvételt, több mint 40 díjat és kitüntetést kapott különböző országokban, köztük a Francia Köztársasági Elnök nagydíját és a legmagasabb kanadai állami kitüntetést. Charles Dutoit a genfi Stravinsky Alapítvány és a párizsi Ravel Alapítvány tiszteletbeli tagja, több egyetem díszdoktora. 2019 óta visszatérő vendégművésze a MÁV Szimfonikus Zenekarnak.
