Informális gyakorlatok – Az értelmiségi osztály Deák Ferenc portréin keresztül című kiállítás olyan értelmezések, kommentárok és átfedések sorozatát tárja a látogató elé, amelyeknek egy közismert vagy közhelyes ábrázolási mód – a portré – áll a középpontjában. A kiállítás első alkalommal 2023. novemberében Kolozsváron volt látható, melynek két alkotással kibővített változatát most a sepsiszentgyörgy-i közönség március 5-től a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben tekintheti meg.
Az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményét, mely jelenleg a Minerva Archívum részét képezi, a digitalizálási folyamatokat az elmúlt félévben folyamatosan végezték, és eredményét most a nagyközönség elé tárják. A körülbelül száz portré írók, művészek, orvosok, színészek, tudósok képeit foglalja magába, melyeket az eredeti negatívok felhasználásával laboratóriumban nagyítottak.
A kiállított portrék jelentőségét növeli, hogy olyan értelmiségi státuszokat és szerepeket látszanak megörökíteni, amelyekkel ma már nem találkozunk ugyanígy. A kiállítás felépítésének kiindulópontjaként e portrék kiválasztásakor éppen az értelmiség társadalomban betöltött szerepének jelene és korszerűsége volt a fontos tényező. Továbbá az, hogy ez az osztály hogyan reprezentálódott az idő során, hogyan cselekedett saját körén belül és a társadalomban, milyen volt a viszonya a társadalom többi részével, illetve a politikai hatalommal. Ilyen kérdések kidolgozására és egyáltalán felvetésére hívtak meg a projektbe művészeket, kutatókat és újságírókat, akik dokumentálják, feldolgozzák és terjesztik az ezzel kapcsolatos információt, nyilvánossá téve értelmezéseiket és észrevételeiket.
Ezekhez a fotókhoz csatlakozik Benczédi Sándor szobrászművész terrakotta portrésorozata, amely további lehetőségeket kínál az értelmiség problematizálására. Ezek a szobrok az Utunk című folyóiratban, az Utunk-széli szobrok rovatban jelentek meg, ahol több tízezer ember láthatta őket. A nagyközönség első kontaktusa ezekkel a szobrokkal akkoriban valószínűleg kizárólag a folyóirat fotóin keresztül történt. A kb. 200 ismert portréból Ladó Ágota 20-at választott ki, amelyekkel a tekintet irányát hangsúlyozza, a múlt értelmiségének a tekintetét a mai látogató irányába.
Deák portréi a bővülő informális tevékenységek időszakában készültek, amelyek megoldásokat kínáltak egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezet számára. Ezek a képek ma is megtalálhatóak állami intézmények tereiben, de máshol aligha találkozhatunk velük. A kiállítás szervezői lehetőségként tekintenek arra, hogy a jelen perspektívájából ismét szemügyre vegyük őket, és kötetlen gyakorlatként szembesüljünk velük.
