Megközelítően 100 ezer érdeklődő látta az Esterházy Alapítványok jubileumi évében a Szentmargitbányai Kőfejtő operaelőadását, az Aidát. A közönség mellett a kritikusok is pozitívan fogadták a rendezést:
„Látványos, zeneileg is lenyűgöző produkció, amelynek színpadi pompája határozottan a veronai fesztivált idézi.” – Die Presse
„[…] A szuperlatívuszok produkciója. […] Lenyűgöző fény- és vízhatások […] Nagyszerű az egész csapat teljesítménye, beleértve az Ivan Lopez-Reynoso zenei vezetése alatt álló kórust és a zenekart is.” – ORF
„[…] voltak olyan látogatók, akik nem hitték el, hogy élőben szól a zene. Tehát a szabadtéri előadások zenei színvonala lehet grandiózus – ahogy ez ismét bebizonyosodott ezen a fergeteges „Aida” premieren is.” – Concerti
Thaddeus Strassberger rendező színpadképe és Giuseppe Palella jelmeztervezői munkája mellett az operaprodukciót magas színvonalú szereplőgárdája tüntette ki.
Aidát, az etióp hercegnőt olyan kiváló szopránok alakították, mint Leah Crocetto, Jekatyerina Sannikova és Leah Gordon. Hovhannes Ayvazyan, Jorge Puerta és Mikheil Sheshaberidze tenorok testesítették meg Radamesz hadvezért. Aida riválisát, Amneriszt Raehann Bryce-Davis, Kseniia Nikolaieva és Sofija Petrović keltették életre.
A színpadképben látható volt egy egyiptomi templom mellett egy óriási szarkofág, valamint egy aranyelefánt is, Thaddeus Strassberger rendezésében egy, az al- és túlvilágba vezető Nílus-menti utazást jelenített meg. A Nílus erejét szemléltetendő, először a szentmargitbányai operaelőadások történetében, vizes show-elemeket is használtak. Strassberger a kutatásai során találkozott az ún. Két út könyvével, a Középbirodalom korabeli koporsóinak oldalán fellelhető egy jellemzően képeket, valamint egy kék és egy fekete kanyargó utat ábrázoló térképet is tartalmazó halotti beszéddel, és ez inspirálta a rendezését.
Sokan úgy tartják, hogy a halál csak egy átmeneti állapot az örök élet felé, ezért ez a könyv afféle útmutató lehet a halott számára, mely segít abban, hogy hogyan lehet eljutni Ozirisz és Ré birodalmába a veszélyekkel teletűzdelt vizes vagy szárazföldi úton. A víz és tűz metaforája megjelent a pirotechnikáért felelős Arthur Braun munkájában is, hiszen a víz mellett kiegyenlített szerep jutott a tűznek is. A víz varázslatos egy elem, lehet erőteljes és tomboló, vagy megnyugtatóan szelíd fodrozódású. A Nílus vize meghatározó eleme az egyiptomi kultúrának és gazdagságnak egyaránt.
Daniel Serafin, az Oper im Steinbruch intendánsa elégedett, és így összegezte a produkciót: „Az Aida új interpretációjával sikerült az előző évek sikerére építenünk és felülmúlnunk azt. A közönség részéről rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk, és ez ráerősít a koncepciónkra, miszerint látványos, de zeneileg is rendkívül magas színvonalú produkciókat mutatunk be a kőbányai operaház egyedülálló környezetében. Már gőzerővel dolgozunk Richard Wagner A bolygó hollandi című operájának jövő évi előadásán. Sok látogatónkat annyira magával ragadta az idei produkció, hogy már jegyet is váltottak a jövő évi operára”.
A bolygó hollandi
Daland, a norvég hajóskapitány lánya, Senta naphosszat az örök vándorlásra ítélt hajósról ábrándozik, aki csak minden hetedik évben teheti szárazföldre a lábát, hogy megtalálja a neki örök hűséget fogadó hitvesét. Csak ez mentheti meg őt kárhozott örök vándorlásától.
Wagnernél senki sem tudta zenéjében képletesebben szemléltetni a háborgó tenger csapongó hullámait, vagy egy kísértethajó okozta félelmet dallamokba önteni. Jövőre a Szentmargitbányai Kőfejtő színpadán először mutatnak be Wagner-operát, mégpedig a zeneszerző egyik legrövidebb darabjának számító A bolygó hollandi című operáját, mely alig két és fél órás darab. A premier 2025. július 9-én lesz.
