A Szentmargitbányai Kőfejtőben 2025 nyarán először visznek színre Wagner-operát, A bolygó hollandit. A bécsi rendező, Philipp M. Krenn a díszlettervező kollégájával, Momme Hinrichsszel az elátkozott tengerész történetét bemutató produkciójukban hullámzó, korbácsoló tengerré változtatják a kőfejtőt, ahol egy kísérteties hajót is megjelenítenek. Az előadást 2025. július 9-én mutatják be Patrick Lange vezényletével.
Romantikus opera három felvonásban
… az alcíme Wagner negyedik, 1843-ban bemutatott operájának. A pályafutásának korai szakaszából ez az egyetlen alkotás, mely folyamatosan a repertoárok része, és sokan napjainkig Wagner egyik legnépszerűbb operájaként tartják számon. A két és fél óra hosszúságú darabban a zeneszerző egy elátkozott tengerész történetét meséli el, aki arra van ítélve, hogy addig járja a tengert, amíg meg nem találja a neki örök hűséget fogadó hitvesét.
A darab rendezője a Wagner-operák területén jártas Philipp M. Krenn, aki 2025 tavaszán a tiroli Erl Fesztiválon Wagner Parsifalját viszi színre. „Számomra a kőfejtő és a darab ideális párosítás, ahogy beléptünk, láttuk magunk előtt a norvég fjordokat, ezért is örülök különösen ennek a különleges helyszínnek. A mű a maga teljességében lenyűgöz, hiszen az erő, a harag és kétségbeesés mellett jelen van benne a vágyakozás, a romantika és a szerelem, mindez egy kis humorral fűszerezve” – nyilatkozta Krenn a helyszín kapcsán.
Majd így folytatta: „Operarendezőnek tartom magam, ezért nálam az első helyen az előadóművészek állnak, a megszülető produkció mindannyiunk közös alkotása. Nagyon fontos, hogy a kórus a színpadon jelen legyen, és az is, hogy minden egyes énekesnél lássam, mire képes a hangja. Röviden összefoglalva egy lenyűgöző környezetbe ágyazott romantikus zenével körített nagy szerelmi történettel van dolgunk. Két és fél órás lebilincselő, a természeti erőket is bemutató, kiváló technikai megoldásokat alkalmazó zenés színházi élményben lesz részünk a szó szoros értelmében.”
Krenn 2014 óta szabadúszó rendezőként dolgozik, rendezett többek között a baden-badeni Festspielhausban, a gráci Operaházban, a Holland Nemzeti Operaházban, a Malmői Operaházban, a wiesbadeni, braunschweigi és meiningeni Állami Színházakban, a bécsi Neue Operben, a Volksoperben, a Theater an der Wien-ben, a Kammeroperben, valamint a Gráci Stájer Őszi Fesztiválon.
Momme Hinrichs munkái arról híresek, hogy tökéletes egységet alkot a színpadkép és a vetítés, így mindig egy olyan összművészeti alkotás jöhet létre, amely teljesen harmonizál a muzsikával és a színpadi cselekvéssel. Nemzetközi elismertségre a fettFilm művészpáros társalapítójaként tett szert, és mint ilyen 2000 óta főként a videóprojekciók kidolgozásán és videódesignerként dolgozott az operaszínpadokon és színházi produkciókban.
Munkáinak köszönhetően a világ számos operaházába és jelentős fesztiválokra hívták meg, így például a salzburgi, bayreuthi és bregenzi fesztiválokra, Európa nagyvárosainak operaházaiba, többek közt Berlinbe, Párizsba, Bécsbe, Budapestre, Amszterdamba, Koppenhágába, Firenzébe, de Észak-Amerika, Kína, India és a Közel-Kelet színházaiba is. A bolygó hollandinak a donyecki Donbasz Operaházban 2012-ben ő volt a díszlettervezője, és ezt a produkciót Ukrajna legmagasabb kulturális kitüntetésével, a Tarasz Sevcsenko-díjjal ismerték el.
„Régóta vágyaim között szerepelt a Szentmargitbányai Kőfejtőben dolgozni, ide színpadképet tervezni. Gyerekkoromban A bolygó hollandi volt a második operaélményem, és máig ez az egyik kedvenc operám. A színpad nagysága és az azzal párosuló alkotási lehetőségek az olyan alkotók számára, mint amilyen én magam is vagyok, egy fantasztikus játszótérhez hasonlíthatók. A kőfejtőt a norvég zord fjordjokra kell formáznunk. Emellett áll majd a színpadon egy átalakítható ház, látványos jelenetek, és nem utolsósorban egy hajó is beúszik a képbe” – jegyezte meg Hinrichs.
A pompás jelmezekért Eva Dessecker jelmeztervező felel majd. Az idei évben a Német Musical és Színházi-díjjal kitüntetett fénytervező, Michael Grundner gondoskodik a megvilágításról. A színpadképet Roland Horvath videóprojekció teszik majd teljessé, segítségükkel optikailag is fel lehet idézni a norvég tengerpartot.
Dessecker elmondta, hogy számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy a kőfejtő nyári melegébe úgy tudja odavarázsolni a norvég zord időjárást, hogy az az anyaghasználatában a művészek számára élvezhető legyen, és mégis visszaadja a szükséges hangulatot.
Az előadás bemutatója 2025. július 9-én lesz, és összesen 24 előadást terveznek július 9. és augusztus 23. között.
Művészeti irányítás és élvonalbeli operaénekesek
A dirigensi pulton a tapasztalt Wagner-karmestert, a német származású Patrick Langét köszönthetjük, aki először lép fel a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
„Wagner zenéjében a harmóniák sűrűsége, a hihetetlen hangvilág, a végtelennek tűnő szólamok, az intenzív hangszerelés, a szinte filmszerű átvezetések összessége hipnotizál és annyira beszippant, hogy ettől nehéz aztán szabadulni. Szinte függőséget okoz!” – teszi hozzá Lange.
Operakarmesteri pályafutását a zürichi és luzerni operaházakban kezdte. Mozart Figaro házassága című operájával 2007-ben debütált a berlini Komische Operben, ahova 2008-tól vezető karmesterként, majd 2010-től főzeneigazgatóként szerződtették.
A nürnbergi mesterdalnokok, a Ruszalka, valamint A bűvös vadász karmestereként felfigyelt rá a nemzetközi szakma is. 2010-ben Puccini Pillangókisasszonyával debütált a Bécsi Operaházban, ahova azóta folyamatosan visszahívják. Vezényelt többek között a Drezdai Semperoperben, a Covent Gardeni Royal Opera House-ban, a Sydney-i Operában, a torinói Canadian Opera Company-nál, a Koreai Nemzeti Operaházban, valamint a hamburgi, stuttgarti, frankfurti és zürichi operaházakban. Pályafutásának egyik fontos mérföldköve a Bajor Operaházi debütálása 2021-ben, ahol Wagnertől A Rajna kincsét vezényelte. A Wiesbadeni Állami Színház zenei főigazgatójaként számos nagy sikerű, új rendezésű Wagner-opera, így például, A bolygó hollandi, A nürnbergi mesterdalnokok és a Tannhäuser élén állt a karmesteri pultnál.
A naphosszat az örök vándorlásra ítélt hajósról ábrándozó Sentát három szereposztásban a norvég Elisabeth Teige, a dél-afrikai Johanni van Oostrum és a müncheni Johanna Will alakítja. Elisabeth Teige korunk egyik legkeresettebb drámai szopránja. Senta szerepében a Norvég Állami Operaházban, Oslóban debütált, majd a frankfurti, bergeni operaházak, a berlini Deutsche Oper és a Prágai Nemzeti Színház színpadán, legutoljára pedig Dmitrij Csernyakov nagy sikerű rendezésében a Bayreuthi Ünnepi Játékokon Oksana Lyniv irányításával láthatta őt a nagyközönség.
Erik, a vadász szerepébe szintén három tenor bújik majd: az amerikai AJ Glueckert és Dominik Chenes, valamint a horvát Nenad Čiča. Glueckert a New York-i Metropolitan Operaházban már a 2016/17-es évadban alakította Senta jegyesét.
A kormányos szerepében Jinxu Xiaohu (Nabucco, Ismaele, 2022) és Brian Michael Moore (Carmen, Don José, 2023) visszatérnek a Szentmargitbányai Kőfejtő színpadára. Liang Li és Jens-Erik Aasbø alakítják Senta apja, Daland kapitány szerepét.
A megváltásban reménykedő hollandi szerepét korunk ünnepelt baritonjai, a grúz származású Georg Ganidze, az amerikai James Rutherford és a finn Tommi Hakala formálják meg. George Gagnidze múltbeli alakításai közül kiemelendő a Nabucco a New York-i Metropolitanben, Rigoletto szerepe az atlantai és dallasi operaházakban, Macbeth a bolognai Teatro Comunaléban, valamint a nápolyi Teatro San Carlóban, Modeszt Muszorgszkij Hovanscsinájából Fjodor Saklovityij szerepe a Berlini Staatsoperben, valamint Saint-Sains Sámson és Delila című operájából Dagon főpapja a Staatsoper Unter den Lindenben.
A magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar lesz a következő évben is az operaelőadások rezidens zenekara, az ő kíséretükkel csendül fel többek között Senta vágyakozó balladája vagy a matrózok kórusa. A Philharmonia Chor Wien együttesét a korábbi években már sokszor bizonyító Walter Zeh tanítja be. Ebben az évben sem hiányozhatnak a kaszkadőrök, akiket a már korábbi produkciókból jól ismert Ran Arthur Braun fog instruálni és betanítani.
„A produkciós stábbal nagyon örülünk, hogy jövőre először viszünk színre a kőfejtő színpadán Wagner-operát. Wagner minden valószínűség szerint Heinrich Heinének köszönhetően figyelt fel a mondára, és több hónapos angliai utazása során megtapasztalhatta a különleges hangulatú tengeri hajózás élményét is. Meggyőződésem, hogy a közönségünket ez alkalommal is meghódítja majd ez a hátborzongatóan romantikus történet” – nyilatkozta Daniel Serafin, az Opera a kőfejtőben intendánsa.
A bolygó hollandi –A szerelem meghozza a megváltást?
A zord norvég fjordoknál Daland hajóskapitány Senta nevű lánya naphosszat az örök vándorlásra ítélt hajósról ábrándozik, aki csak minden hetedik évben teheti szárazföldre a lábát, hogy megtalálja a neki örök hűséget fogadó hitvesét. Csak ez mentheti meg őt kárhozott örök vándorlásától.
Mikor Daland egy vadidegennel belép az ajtón, Senta rögtön a misztikus, bolygó hollandit véli felfedezni a hontalan idegenben. Senta jegyese, Erik, a vadász tanácstalanul szemtanúja lesz a két idegen hűségi fogadalmának. Amikor a hollandi hajójáról az idegen kísértet-matrózok az éjszaka leple alatt partra szállnak, megrémisztik a falu lakosságát, Erik Senta védelmére indul, és figyelmezteti neki tett korábbi fogadalmára. A boldogtalan hollandi meghallja a beszélgetés ezen részét, és arra a következtetésre jut, hogy már megint megcsalták, és ekkor tényleg felfedi kilétét. De Senta mindenképp meg szeretné menteni a hollandit…
