Rendhagyó estnek adott helyet Ötpacsirta Szalonunk december 6-án: egyszerre koncertnek és beszélgetésnek, központban a zongorával. Ez adta az ötletet, hogy felhívással forduljunk blogunk olvasóihoz: küldjenek nekünk személyes történeteket, „hangszermeséket”.
Az est során Ungár Cecília és Ráfi Balázs zongoraművész Debussy, Rachmaninov és Gershwin darabjain keresztül mutatta be a zongora színgazdagságát; a koncerthez kapcsolódóan pedig Barabás Márton festőművésszel beszélgetett Bándoli Katalin, a Zenei Gyűjtemény vezetője.
Barabás Márton Szikla című alkotása Ötpacsirta Szalonunk állandó kiállításának része. A festmény apropóján a beszélgetés során szóba kerültek a romantikus sziklaábrázolások, és megtudhattuk, hogy a szalonunkban látható munkát Caspar David Friedrich (1774–1840) egyik festménye ihlette. Barabás Márton munkásságában fontos szerepet játszik a zongora mint tárgy, szimbólum és művészetteremtő eszköz, ezért természetesen a zongora iránti vonzalmáról is kérdeztük.
Barabás Mártonnak a zongorával kapcsolatos történetei adták az ötletet ahhoz, hogy felhívással forduljunk blogunk olvasóihoz. Várjuk bármilyen hangszerrel kapcsolatos érdekes emlékeiket, valóságban megtörtént eseteiket, szomorkás vagy vidám „hangszermeséjüket”. Hogyan került a hangszer önökhöz vagy családjuk birtokába, milyen élmények, érzelmek, események kapcsolódnak hozzá, és mi lett vele később?
Hiszünk benne, hogy a könyvekre vonatkozó régi mondás, mely szerint mindegyiknek megvan a maga sorsa, igaz a zenei instrumentumokra is. Kérjük, rövid történeteiket olyan megfogalmazásban küldjék el nekünk, amilyenben a nyilvánosságra kerüléséhez hozzájárulnak, a történet szereplőinek személyes adatait, nevét tehát nem muszáj leírni. A történeteket a [email protected] e-mail címre várjuk. A legérdekesebb írásokat a későbbiekben szerkesztett formában szeretnénk megosztani blogunk olvasóival! A beküldésnek nincs határideje, a történeteket folyamatosan várjuk.
Végül még néhány szó az estről. Az egyes témák a koncert műsorát meg-megszakítva kerültek szóba, így a beszélgetés és a zene harmonikusan kiegészítette egymást. A műsorban Gershwin The man I love és Clap your hands című darabjai után egy szépséges Debussy-opus következett, a Pagodák, Rachmaninovtól pedig egy étude-tableau-t (Op. 39 No. 2) hallhattunk. A zongora kétszer című est végén stílszerűen Gershwin Kék rapszódiájának kétzongorás változata hangzott el, melyet hallgatva élmény volt megfigyelni Ungár Cecília és Ráfi Balázs remek zenei kommunikációját, koncentrált és felszabadult együttjátékát.
