A Hagyományok Háza Újévköszöntő műsora zenei és táncprodukciók kíséretében repít végig bennünket a Kárpát-medence szebbnél szebb vidékein. Az ünnepi előadás tematikáját zeneileg Bartók Béla hegedűduói, üzenetét tekintve pedig a családok és a hagyományőrzés összefüggései határozzák meg. Minderről a gála szerkesztőjével, Pál István Szalonnával beszélgettünk.
– Számodra hogy telt a 2023-as év?
– Egy kicsit nehézkesen indult mind szakmailag, mind egészségügyileg, mivel egy műtéttel nyitottam az új esztendőt, de aztán szépen, lassan minden helyreállt. A Hagyományok Háza szempontjából is remekül alakultak a dolgok, rengeteg előadásunk volt a Magyar Állami Népi Együttessel és a Szalonna és Bandájával is sok koncertet játszottunk. Most, mint minden évben, még nagyban készülünk a Csodaváró Betlehemes című műsorra, de vannak más fellépéseink is. Összességében úgy érzem, hogy egy nagyon termékeny évet zárhatunk.
– Mi vár rád jövőre?
– A következő évben egy új bemutatóra készülünk a Magyar Állami Népi Együttessel, ami lényegében egy antológia lesz Kis-Magyarország táncaiból. Leginkább ez jár most a fejemben.
– Nálatok, szűk körben hogy telnek az ünnepek?
– Természetesen leginkább muzsikával. Kárpátalján, az anyaországban gyűlünk össze, legyen akár karácsony, akár húsvét vagy bármilyen más, nagyobb családi esemény, és valahogy mindig úgy alakul, hogy apu egyszer csak leül a zongorához, de már Eszter lányai is odaállnak énekelni, furulyázni… Ez az időszak nagyon fontos a családunknak, mert ilyenkor van lehetőségünk együtt lenni – egyébként mindenki járja az útját szerte, a nagyvilágban.
A zene tehát mindig része a közösen töltött ünnepeinknek, emellett most már hagyománnyá vált, hogy családi koncertet tartunk az adventi időszakban. Az erre való készülődés, gyakorlás szintén egy jó alkalom arra, hogy összejöjjünk.
– A 2024. január 6-án bemutatásra kerülő Újévköszöntőben a népzenével, néptánccal és népművészettel foglalkozó családok kerülnek előtérbe, így természetesen a Pál családot is láthatjuk a színpadon. Mit takar pontosan ez a családtematika?
– Ha azt mondom, család, nem csak a legszűkebb rokoni kapcsolatokat értem alatta. Ugyanúgy szól ez több családot egyesítő, több generációt lefedő közösségekről is, mint amilyen például a Magyar Állami Népi Együttes, amely egy nagy családot alkot itt, Budapest szívében.
A műsort egyébként Bartók Béla hegedűduói kísérik végig, melyeket Kelemen Barnabás és fia, Gáspár ad elő. A darabokat úgy válogattam, hogy egy tánccal kísért tájegységi utazást adjanak ki. Bartók tehát időben és térben egyaránt mozgatja az egész előadást.
– Mi a legfontosabb üzenete a műsornak?
– Egyrészt azt szeretném kihangsúlyozni ezzel az előadással, hogy maga a népművészet olyan erős alapokon, illetve kötelékeken és közösségi létformán nyugszik, amely igenis példaértékű, hiszen általa nemcsak a magyar, de az egész európai közösség meg tud erősödni. Másrészt minden bajban a család az, ami a legfontosabb segítség számunkra, a családtagok tudják egymást igazán támogatni.
Mindemellett szeretném megmutatni, hogy az elmúlt 50-60 évben milyen sokan vettek és vesznek részt az országban és a diaszpórában is – a Vajdaságtól a Kárpátalján át egészen New Jersey-ig – a magyar hagyományok megtartásában: amióta a táncházmozgalom létezik, sokan áldozták az életüket a népművészettel való munkának, hogy azt megőrizzék és továbbadják a fiatalságnak. Látható, hogy a határok nem befolyásolják azt, hogy foglalkozunk-e a népművészettel. Ha valaki igazán beleszeret ebbe, az egész családja életét átszövi majd a hagyományok megóvása.
