A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar gyönyörű koncertjével június 12-én zárta kapuit a Haydneum Magyar Régizenei Központ Egyházzenei Fesztiválja.
A hét előadáson a hazai régizene-szcéna kiválóságai mellett élvonalbeli modern hangszeres együttesek, kórusok és nagyszerű szólisták mutatták be a közönségnek kevésbé ismert, olykor ismeretlen zeneszerzők egyházi alkotásait.
Amint Vashegyi György, a Haydneum rezidens együtteseinek művészeti vezetője a fesztivál megnyitóján is elmondta, az Esterházy-gyűjtemény repertoárjának döntő többsége egyházi mű, a központ pedig kiemelt feladatának érzi, hogy a darabokhoz méltó, templomi környezetben indítsa el azt a koncertsorozatot, amelyen ezek a művek bemutatkozhatnak, hiszen a feltárás mellett az intézmény másik fontos célja a zeneművek előadása, a magyarországi régizene-játszás támogatása.
Ehhez persze, a hazai művészek mellett szakértő segítségre is szükség volt. A legtökéletesebb partnert pedig Franciaországban, Versailles-ban találta meg a Haydneum. 1987-ben a francia kulturális minisztérium döntése volt, hogy hozzanak létre egy, a francia barokk zenére fókuszáló, és azt a nagyvilággal megismertető központot.
Ekkor alakult meg a Versailles-i Barokk Zenei Központ. Az intézmény tennivalóit négy fő csapáson jelölték ki: kutatás, kiadványok gondozása-megjelentetése, képzés, és produkciók-koncertek létrehozása. Az első 20 évben leginkább a Versailles-i kastélyban rendeztek hangversenyeket, de az elmúlt tizenöt évben erősödtek a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések is. Ezek során ismerkedett meg egymással a francia központ művészeti vezetője, Benoît Dratwicki és Vashegyi György. Az elmúlt 11 évben csaknem 20 projektet hoztak létre közösen, a versailles-i központ illetve a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar együttműködésével.
Benoît Dratwicki két évvel ezelőtt kapta a felkérést, hogy legyen a Haydneum művészeti vezetője. Amint elmondta, a megkeresés rendkívül megtisztelő volt számára, ugyanakkor mégis úgy érezte, komoly felkészülést kíván részéről a feladat, hiszen nem az ő szakterülete a korszak, amelyre a Haydneum koncentrál. De éppen ez jelentette az izgalmas kihívást is, így elvállalta a megbízást.
A nyitófesztivál után az egyházzenei rendezvény a második nagyszabású koncertsorozat, amelynek szervezésében és lebonyolításában részt vesz. Ráadásul a fesztivál egyik koncertje valóban a két központ együttműködésével valósult meg, a Versailles-i Barokk Zenei Központ „Les Pages” Gyermekkórusa és az Orfeo Zenekar részvételével.
Vashegyi György visszaemlékezése szerint a Haydneum megalapítása előtti sok közös munka egyik legfontosabb hozadéka volt, hogy a francia központ módszertanát megismerhette, hogyan is kutatják ők a francia barokk zenét.
Ezt a módszertant kívántuk meghonosítani Magyarországon, egyrészt azzal, hogy egyáltalán megalapítjuk a Haydneumot, hiszen bőven van mit kutatni – mesélte Vashegyi György. – Elég csak belegondolni, hogy több tízezer kézirat-köteg vár arra, esetenként több száz éve, hogy a bennük rejlő zeneművek megszólalhassanak. Másrészt pedig a metódus legbiztosabb átvétele, ha meghívjuk azt, aki a módszertant teljes egészében birtokolja. Ugye, Benoît Dratwicki számára az okozott aggodalmat, hogy ő nem Haydn-specialista. Ez igaz, ám nekünk arra a személyre van szükségünk, aki ennek a kutatásnak és produkciós logikának szakembere. Így aztán ő legalább félig projektmenedzserként, félig pedig zenetudósként segíti a munkánkat.
Benoît Dratwicki elmondása szerint nagyon érdekes a két ország hozzáállása a zenei örökségéhez. Franciaországban egyfajta általános tudatosság érzékelhető, nem csak zenei körökben. Még akkor is mindenki tisztában van vele, hogy a francia barokk rendkívül gazdag időszak volt, ha részleteiben nem ismeri a korszakot. Magyarországon pedig akad, természetesen leginkább zenész-körökben, aki tudatában van annak, hogy milyen magyar vagy magyar vonatkozású zeneszerzők életműve gazdagítja a haydni korszakot, ugyanakkor a köztudatban mindez nincs jelen, nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy Haydn milyen hosszú időt töltött az Esterházyak szolgálatában, így voltaképpen magyar zeneszerzőnek is tekinthető.
A másik fontos különbség, ami előnyére is válhat a Haydneum működésének, hogy amíg a francia repertoár sajátos és merev struktúrája kissé megnehezíti annak terjesztését, azt a korszakot, amelyet Magyarországon a Haydneum vizsgál, más nemzetek is magukénak érzik, így a formanyelvét is könnyeben megtanulják, vagy eleve tudják a muzsikusok.
Mindezek kutatása lesz a Haydneum legfontosabb tevékenysége. A magyar vonatkozású barokk és bécsi klasszikus zenei élet szakembereit összefogó tudományos bizottság irányításával a kutatást tanulmányi területek, valamint ambiciózus, többéves kutatási projektek formájában szervezzük meg, a történeti, társadalmi, zenetudományi és előadói gyakorlattal kiegészítve. Mindez szemináriumok, kurzusok és konferenciák megszervezésében, valamint a digitalizált források, könyvek és partitúrák kiadásában ölt formát. A kutatókkal, művészekkel közösen, a zenei örökség érdekében végzett munka igazi, végső célja a koncerten vagy előadáson elhangzó megvalósítás, amelyet előbb a magyar zenekedvelő hallgatóságnak, majd a nemzetközi közönségnek szánunk – mondta Vashegyi György.
Ennek különleges, és eddig szinte teljesen ismeretlen szegmensét, az egyházi művek egy jelentős részét mutatta be a kiváló előadóknak köszönhetően a Haydneum első Egyházzenei Fesztiválja. Mindannyian hálásak vagyunk Önöknek, a hangversenyek közönségének, hogy kíváncsi lelkesedéssel vettek részt az esteken, és a művészek számára oly fontos és jóleső tapsokkal jutalmazták az előadásokat…
