Tegnap nemcsak az új tanév indult be, de kezdetét vette a Haydneum első Eszterháza Fesztiválja is: mégpedig ugyanazzal a Haydn-vígoperával, amelyet Mária Terézia is itt láthatott, napra pontosan 250 évvel ezelőtt.
Esterházy Miklós a kastély átvételének pillanatától közel 30 évig grófként, majd még 22 évig hercegként folyamatosan építkezett, ahogy elődei is tették Kismartonban.
Mária Teréziát lánya, Mária Krisztina és férje tehette kíváncsivá Eszterházára, akik 1773 júliusában inkognitóban jelen voltak az L’ infedeltà delusa premierjén is.
Fényes Miklós annak idején biztosított legyezőket a vendégeinek, sőt librettókat is nyomtattatott, ahogy történt ez a mostani előadáson is. A herceg ezen a napon saját maga hajtotta Mária Terézia hintóját, akit az opera után még álarcosbálra is elvitt.
Álarcosbál, népünnepély és kivilágítás minden „eszterházi vigasság” része volt, ahogy azt tudhatjuk az egy évvel korábban Eszterházán járt testőríró, Bessenyei György hosszú költeményéből. A koncertet most is csodás ünnepi fényjáték követte, de az este elsősorban a Vashegyi György által vezényelt Orfeo Zenekar és az öt debütáló szólista kiváló előadásáról szólt.
Díszletet most nem láthattunk az Apolló teremben, viszont a produkció szereplői jól érthető olaszsággal lelkesítették át figuráikat, játszottak a koncertszerű előadásban is. Az elhagyott szerelmesek (egyébként testvérpár) Szélpál Szilveszter és Ella Smith hatalmas szenvedéllyel énekeltek, és bár tudtuk, hogy vígoperát nézünk, nem nevethettünk fájdalmukon. Az előadás második felében a komikus részek kerültek túlsúlyba Ella Smith átváltozásainak köszönhetően, akinek játéka láthatóan elnyerte a jelenlévő Esterházy II. Antal herceg, a Haydneum fővédnöke tetszését is. Örömteli, hogy a másik szerelmes lányt játszó Kalafszky Adriána is kellő súllyal volt jelen; elhihetővé tette, hogy a kedvéért valaki ott akarja hagyni a menyasszonyát.
Érthető, hogy az apa – Bernard Berchtold – miért szeretné a lányát inkább egy gazdag kérőnek adni, de az kérdés maradt, hogy Vespina miért is akarja ilyen nagy energiák bevetésével a hűtlen férfit – Megyesi Zoltánt – visszakapni: lehet, hogy egy igazán szép tenor hang mégis mindent visz.
„Ami történt, megtörtént. Legyünk hát vidámak” – zárja le kettős esküvővel a történetet a librettista. Fogadjuk meg a szavát, ennél jobbat nem is tehetnénk.
Az opera novemberben Pesten is hallható lesz a Haydneum Őszi Fesztiválja keretein belül, Eszterházán pedig még öt további este várják közönségüket a szervezők az ünnepi évforduló alkalmából. Jegyek az alábbi linken elérhetőek.
