Szokolay Sándor Portrék című műve 1975-ben keletkezett. A lassú és gyors tételpár ajánlása a szerző legidősebb fiának Szokolay Gergelynek szól.
A két portré egy hosszabb portré-ciklus nyitó tételeinek készült, melynek később mégsem lett folytatása. A zenei anyag a szabadon kezelt tizenkétfokúsághoz közelít, az első tétel a Hamlet, a második tétel a Sámson opera hangkészletére emlékeztet. Kevés művében próbált az alkotó ütemkötöttségektől szabadulni, a Portrék erre egy ritka példa.
A tételeket eredetileg nem látta el címmel a szerző, utólag a Töprengő és Csapongó elnevezés ugyan felmerült benne, de végül nem rögzítette.
