Güher és Süher Pekinel török zongoristák kapták az ICMA rangos életműdíját. Pekinelék közel ötven éve vannak jelen a nemzetközi színpadokon, egyedülálló muzikalitásuk, színpadi jelenlétük és mély művészi tudásuk egyengette az utat ehhez a fontos díjhoz. Az elmúlt években idejük nagy részét oktatási projekteknek és a Törökország-szerte élő tehetséges fiatal zenészek koncertpódiumra való felkészítésének szentelték, ezért a jelen egyik legszorgalmasabb zenei nagyköveteinek számítanak. Feyzi Ercin készített interjút velük.
A beszélgetés felütésében Ercin arról kérdezte a két művészt, hogy mit jelent egy ilyen díj a már ennyi ideje a pályán lévő zenészeknek. Pekinelék válaszából kiderül, hogy továbbra is nagy motiváció ez számukra, fontos számukra, hogy zenésztársaiktól visszajelzéseket kapjanak.
Szóba került egyedi színpadi játékuk, mely során elhelyezkedésükből adódóan nem tudnak szemkontaktust tartani egymással. A zongoristák számára a hangzás a legfontosabb, a fülükön keresztül kommunikálnak egymással, nincs szükségük arra, hogy lássák egymást játék közben. A közös munkát mindig a darab tanulmányozásával kezdik, de a leglényegesebb, hogy együtt sikerüljön megragadniuk a mű magját és gondolatát. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy ikrekként szinte telepatikusan kommunikálnak egymással.
A beszélgetés során kitértek arra is, hogyan képes egy művész belsőleg érezni a művészet színeit, hangjait, hogyan hatnak egymásra a különböző alkotók, illetve hogyan lehet eljutni odáig, hogy az ember jelen tudjon lenni a pillanatban. A testvérek közötti együttműködés mellett Ercin rákérdezett a Jacques Loussier-vel való közös munkára, és Serkin, Arrau és Fleisher hatásaira is.
A feltörekvő zenészek támogatásával kapcsolatban Pekinelék elmondták, számos nagyszerű mesterük volt, akiktől tanulhattak. Az akkoriban számukra biztosított lehetőségeket és támogatást most arra használják fel, hogy különböző projekteken keresztül kivételes tehetségeket fedezzenek fel, akiket a zene világának nemzetközileg elismert alakjaivá nevelhetnek. Amellett, hogy neves mentorokhoz és iskolákhoz irányítják őket, biztosítják számukra, hogy a legjobb hangszerekhez jussanak hozzá.
Az interjú zárásaként Ercin arról érdeklődött, miért vállalnak kevesebb koncertet, illetve mit tartanak a legnagyobb teljesítményüknek a karrierjükben. Kiderült, hogy szándékos döntés volt a kevesebb, de minőségibb koncert lebonyolítása a részükről, ezzel megelőzve a kiégést. A világ legjobb zenészeivel való együttműködés, és a számos kiadott lemez és felvétel mellett a három nevükhöz fűződő oktatási rendszer kiépítését élik meg a legnagyobb sikerként.
A teljes angol nyelvű interjú itt olvasható.