A szabadkai zsinagóga gyönyörűen felújított, a szecesszió magyar változatának jegyeit magán viselő épületében kivételes klasszikus zenei programot hallhatnak a kamarazene kedvelői az első alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztiválnak köszönhetően. A pompázatos térben szeptember 26-án este olyan kiváló muzsikusok szólaltatják meg többek között Liszt, Bartók és Kodály zenéjét mint Lugosi Dániel Ali, Király-Lugosi Veronika, Varga István, Eckhardt Gábor és Bonnyai Apolka, aki úgy fogalmazott: a fesztivál „a Kárpát-medencében élő magyarság és a szomszéd népek nagy zenei ünnepére készül”.
A koncert első része a romantika jegyében telik: Liszt Ferenc Weimarban, egy hercegi esküvőre komponált négykezes Ünnepi polonéze adja meg a hangverseny felütését, majd a keszthelyi születésű, főképp Bécsben működő hegedűművész-zeneszerző, Goldmark Károly zenéjét hallhatja a közönség.
Goldmark leginkább a Sába királynője című operájáról ismert, kamarazenét ritkábban hallhatunk tőle, most azonban az 1860-as években hegedűre és zongorára írt, öttételes I. szvit csendül fel, amelyet még Liszt Ferenc is eljátszott Pesten a korszak nagy hegedűművészével, Plotényi Nándorral, Goldmark iránti tisztelete jeléül.
A hangverseny második részében Bartók és Kodály mellett Kovács Béla és Weiner Leó egy műve is elhangzik a sokak által kedvelt fiatal klarinétművész, Lugosi Dániel Ali közreműködésével. A kivételes kamarazene tanárként is híres Weiner 1951-ben megjelent Peregi verbunkja megidézi a korábbi századok csárdás- illetve verbunkosmuzsikáját; Bartóktól az Este a székelyeknél című darab került a konertműsorra, melynek alapja – sokak meglepetésére – nem a falusi népzene, hanem saját ötlet. Ezúttal a klarinétra és zongorára készült átiratban hallhatjuk a művet, csakúgy, mint az 1907-ben, eredetileg zongorára komponált Három csíkmegyei népdalt, amely valóban népdalok feldolgozásával született meg.
Elhangzik továbbá a csellóra és zongorára komponált I. rapszódia, melynek 1929-ben lezajlott ősbemutatóján a zongoraszólamot maga Bartók Béla játszotta, valamint Kodály gordonkára és zongorára írt Szonátája is, melynek egészét átjárja a népzene „levegője”, de nincsenek benne népzenei idézetek.
Kodály kamarazenéjében egyébként kiemelt szerepet kapott a cselló, melyet a hangversenyen Varga István szólaltat majd meg. Ugyancsak Kodályhoz – valamint szorosan a magyar népzenéhez – kapcsolódik a kiváló klarinétművész, a Zeneakadémia professor emeritusa, Kovács Béla Hommage-a, mely még különlegesebbé teszi a hangversenyt.
A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál egyszerre ünnep és tiszteletadás zenei tradícióink és zeneszerzőink előtt, így Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy Goldmark Károly művészetének bemutatása fontos alappillére a programnak, melynek megálmodói azt szeretnék, ha mindenki megtudná, hogy nagy elődeink munkássága hogyan sarjadt ki a Kárpát-medence történelméből, kultúrájából és milyen hatást gyakorolt a zenei oktatásra és koncertéletre szerte a nagyvilágban.
