Társadalmi párbeszédet, civil kezdeményezéseket és emlékezetpolitikát ötvöz a Heritage Contact Zone (Örökségek Közös tere Ütközőzóna; HCZ) című projekt. A holland Stichting Herengracht szervezet által koordinált és többek között olyan tekintélyes szervezetek, mint a Goethe Intézet vagy a Culture Action Europe részvételével létrejött együttműködés magyar partnere a Humán Platform Egyesület.
A Humán Platform Egyesület civil szervezetek ernyőszervezeteként alakult 2012-ben. Kezdetben sok utcai akció kapcsolódott hozzájuk, később civil kezdeményezések támogatására helyezték a hangsúlyt. Ilyen volt az Eleven Emlékmű mozgalom is, amely 2014-ben a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozó mozgalomként indult. Heller Mária szociológus, az Eleven Emlékmű egyik kezdeményezője így mutatta be a mozgalmat: „Meghirdettünk egy flashmobot, ahova olyan tárgyakat hoztak az emberek, amelyek a saját emlékeiket állították szembe az emlékművel. Mivel már a kezdetektől nagyon nagy érdeklődésre tartott számot, azt gondoltuk, hogy az ellen-emlékmű nem elég, az embereknek meg kell hallgatni, át kell érezni egymás történeteit, és reflektálniuk kell azokra. Ezért beszélgetéseket szervezünk a Szabadság térre, ahova bárki eljöhet, leülhet közénk, ha betart néhány egyszerű szabályt. A témákat a csoport együtt találja ki, nemcsak a második világháborúról és a holokausztról beszélgetünk, hanem az elmúlt száz év veszteségeiről, amiket a társadalom nem megfelelő működése okozott.”
A mozgalom hamar nemzetközi hírnevet szerzett, 2015-ben az OFF Biennáléra is meghívták, és számos hazai és külföldi díjat nyert. Így figyelt fel rájuk a HCZ projektet kidolgozó holland szervezet is. Lukács András – aki a Humán Platform Egyesület részéről a projekt adminisztrációjáért felel – elmondása szerint a projekt koncepcióját nagyban inspirálta az Eleven Emlékmű tevékenysége. „A fő célunk, hogy bemutassunk egy módszertant más civil szervezetek, múzeumi és kulturális kurátorok számára, hogy miként lehet társadalmi konfliktusokat megvitató társadalmi párbeszédet létrehozni. A HCZ címe arra utal, hogy a társadalomban mindig egymással ütköző, konfliktusos örökségek találkoznak. A projekt során arra keressük a választ, hogy miként lehet ezeket a konfliktusokat beszélgetéssel oldani, hogyan lehet ilyen közösségeket kialakítani, és hogyan kezelhetők az ott felmerülő problémák.” Az együttműködő partnerek közös eszköztárat állítottak össze, hogy a fent említett kérdések megválaszolásával segítsék a kulturális örökséggel, emlékezetpolitikával foglalkozó szervezeteket hasonló beszélgetőcsoportok kialakításában.
A projekt keretében minden résztvevő szervezet létrehozott egy kiállítást az ütköző örökségek témájában, a saját tevékenységi körének megfelelően. A magyar kiállítás ötletgazdája és kurátora Rényi András művészettörténész, esztéta volt. Olyan, a közönség által beküldött tárgyakat állítottak ki, amelyek a birtokosaikat az elmúlt száz év valamilyen történelmi traumájára (például a holokausztra, ’56-ra vagy a kitelepítésre) emlékeztették. A tárgyak mellé rövid történeteket és egyéb dokumentumokat is kértek, ezeket egy QR-kód segítségével, online lehetett elolvasni. A tárlat azóta teljes egészében az internetre költözött, így utólag is megtekinthető, sőt újabb emléktárgyak és beszámolók beérkezésével akár bővíthető is.
A trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából a Humán Platform Egyesület ötletpályázatot írt ki Rényi András vezetésével fiatal képzőművészeknek egy alternatív emlékmű tervére. A beérkezett pályaműveket egy utcai plakátkiállításon szerették volna bemutatni, de ez a koronavírus-járvány miatt csak online formában valósulhatott meg.
Lukács András szerint a konzorcium végig nagyon jól működött. „Az együttműködés alapja, hogy világosak legyenek a játékszabályok. Tudjuk, mi a cél, és mit kell megvalósítani, de ezen belül nagy önállóságot kapnak a partnerek. Megismertük és megértettük, hogyan működik a többi szervezet, csereutazásokon is részt vettünk.” A HCZ eredményeit 2020 novemberében egy nemzetközi online konferencián mutatták be. Az egyik legnagyobb siker, hogy a partnerség már a következő közös projektet tervezi.
A cikk a Kreatív Európa történetek 2018–2020 című kiadványban jelent meg.
- A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Munkatársaink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
- A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Filmintézet és az Európai Bizottság.
