2019-ben kezdődött a nemzetközi Ebooks-On-Demand-Network projektje, az EOD Open. Európa tizenöt könyvtára – köztük az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – négy éven keresztül dolgozik egy közös adatbázison és a kapcsolódó szolgáltatásokon, hogy a könyvek digitalizált formában széles körben elérhetővé váljanak.
„Az Ebooks-On-Demand tizenkét évvel ezelőtt, 2008-ban kezdődött, már akkor is európai uniós támogatással. A projekt lényege, hogy ha valakinek szüksége van egy könyvre a résztvevő könyvtárak bármelyikének állományából, akkor azt meg tudja rendelni, és digitalizálás után a rendelkezésére bocsátják” – mesélte a kezdetekről Lendvay Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Országos Könyvtári Platform projektjének vezetője. – „Az eredmény az egyéni kérések teljesítésén túl egy folyamatosan bővülő, nemzetközi adatbázist eredményez: minél több igény érkezik a könyvtárakhoz, annál több lesz a digitalizált könyv.”
Lendvay Miklós hat éve dolgozik az OSZK-ban, de előtte is számos nemzetközi projektben vett részt informatikusként. Általános problémának tartja, hogy a projektek lezárulta után kevesen gondoskodnak a fenntartásukról, így azok eredményei is gyakran elvesznek. Szerencsére az Ebooks-On-Demand esetében nem erről volt szó: „Az osztrák projektvezető, az Innsbrucki Egyetem továbbra is gondoskodott a szoftver üzemeltetéséről és megújításáról, és megmaradt a projektből egy tizenegy ország összesen tizenöt könyvtárából álló lelkes csapat is. Ez egy mintaszerűen működő önfenntartó és önigazgató rendszer: évente egyszer közgyűlést tartunk, megnézzük, mennyi pénzre van szükségünk, vannak tagdíjak és a szolgáltatásból származó bevételek.”
A csapat szerette volna tovább fejleszteni a felületet: bővíteni az elérhető tartalmakat, eljuttatni azokat a hátrányos helyzetű olvasókhoz, és a szoftverben hatékony támogatást adni a jogkezeléshez. Az Ebooks-On-Demand második fázisa két sikertelen pályázat után végül a harmadik próbálkozásra kapott támogatást, és 2019-ben el is indult az EOD Open. „Egyelőre a követelményjegyzékeket készítjük, döntéseket hozunk a jogkezelést támogató eszközről, felméréseket végzünk az alkalmazott jó gyakorlatokról és módszerekről (például a vak és látássérült felhasználók esetében szükséges technikai támogatás meghatározása érdekében), illetve arról döntünk, hogy milyen könyveket, kiadványokat válogassunk ki digitalizálásra” – árulta el a munkafolyamatról Lendvay Miklós.
„A végeredmény egy nyílt forráskódú könyvtár modulegyüttes lesz. Ennek alapja egy felhőalapú szolgáltatás, ami a csatlakozó országok mindegyikében elérhető, és természetesen tovább bővülhet. Most, hogy az internet széleskörű elterjedésével az idő és a tér korlátai teljesen lehullottak, egyre jobban elterjednek a kulturális szférában is a szabadon használható megoldások. Azt szeretnénk, hogy a jogkezelő modul, ami ezzel az összefogással megszületik, sok helyen hasznosuljon, és együtt gondolkodva fejlesszük tovább.” A projekt keretében mindegyik résztvevő könyvtár évi ezer könyv digitalizálását vállalta, így az online gyűjtemény jelentős mértékben fog bővülni: ez összesen legalább 15.000 újonnan digitalizált és jogtisztázott, XX. és XXI. századi művet jelent.
„Nagyon szeretem, hogy az európai projektekben minden nép a saját mentalitása szerint teszi hozzá, amit tud: a hollandok a szociális gondolkodást, a németek az alaposságot, az olaszok az életvidámságot, és persze az osztrákok projektvezetőként nagyon profin, kellő rugalmassággal kezelik a problémákat” – értékelte az együttműködést Lendvay Miklós. Az OSZK részvételéről pedig elmondta, hogy „a magyar nemzeti könyvtárat örömmel fogadják a nemzetközi projektekben, mert a »keleti blokkból« általában nincs érdeklődés ezek iránt, és az OSZK nívót jelent a projektek számára. Sok helyen pályáztunk és nyertünk támogatást, nagyon érdekeltek vagyunk a nemzetközi fejlesztésekben.”
Az informatikus projektvezető szerint „akkor működik jól egy projekt, ha a szervezetnek eleve van egy alapvető működése, de annál még jobbat akar.” Kiemelte azt is, hogy fontos a folyamatos kapcsolattartás és a konferenciákon való részvétel. „Ahhoz, hogy a munka egy irányba haladjon, tudnunk kell arról, hogy a másik mit csinál.” Végül a projekt legfontosabb célkitűzését is megosztotta velünk: „A cél az, hogy a végfelhasználó boldogan mosolyogjon.”
A cikk a Kreatív Európa történetek 2018–2020 című kiadványban jelent meg.
- A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Munkatársaink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
- A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Filmintézet és az Európai Bizottság.
