„A következő öt évben folytatni szeretném azt az utat, amit a társulattal és a kollégákkal 2018-ban elkezdtünk. Úgy érzem, szép eredményeket értünk el közösen, de hosszú út áll még előttünk, hogy egy minden szempontból ténylegesen professzionális színházzá váljunk. Vágyom rá és elkötelezett vagyok amellett, hogy a következő öt évben színházunk csapatát efelé a cél felé vezessem.” – áll Berzsenyi Bellaagh Ádám igazgatói pályázatában.
„Újabb öt évig Berzsenyi Bellaagh Ádám vezetheti a Budaörsi Latinovits Színházat. Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyhangú szavazással nevezte ki Berzsenyit a Budaörsi Latinovits Színház élére 2023. április 26-án. A döntést megelőzően az előzetes meghallgatás és szakmai elbírálás során a nyolctagú Szakmai Bizottság nyolc egyhangú szavazattal támogatta a jelenlegi színházvezető következő ciklusra vonatkozó pályázatát.” – írják a színház weboldalán, hozzátéve, hogy Berzsenyi Bellaagh Ádám 2023. július 1-jétől 2028. június 30-ig töltheti be az igazgatói pozíciót.
„2013 óta személyesen is részt vehettem a színház művészeti profiljának alakításában, 2018 óta pedig vezetőként ez a legfőbb felelősségem. Küldetésünk céljai ez idő alatt eszerint körvonalazódtak; saját munkánkra igényes, ambiciózus, a jelenkor kérdéseire és kihívásaira aktívan reflektáló, sokszínű, komplex világlátást tükröző alkotóműhely kívánunk lenni. Olyan színház, ami a város kulturális életének epicentrumában áll, annak egyik alapvető mozgatórugója tud lenni, és ezen túlmenően: a fővárosi és környékbeli közönség tartós érdeklődését is meg tudja szerezni, valamint az országos színházi térképen is megkülönböztetett helyet kap”– írta Berzsenyi a többek között a nyilvánossággal is megosztott igazgatói pályázatában.
Ebben arra is kitér, hogy második igazgatói évada közepén ütött be a pandémia, „ami az egész világot és benne a kulturális szcénát alapjaiban rázta meg, és semmi máshoz nem mérhető, újfajta felelősséget rakott a vezetők vállára. Alig ért véget a járvány, a háborús helyzet és a kibontakozó energiaválság újabb kihívások elé állították az intézményeket és azok vezetőit; sok téren a végső kimenetel a mai napig bizonytalan.
Ötéves igazgatói ciklusomat tehát különböző válságok kísérték végig, és írhatom, hogy meg is határozták. Számomra ezek a kihívások a legfőbb motivációt jelentették. Fel kellett nőni a feladathoz, nekem, mint vezetőnek, a színháznak, mint alkotóközösség. Az a tény pedig, hogy a sok akadály ellenére az elmúlt öt év során jelentős mértékben tudtunk fejlődni, mind objektív mutatók, mind pedig a szakmai munka minősége tekintetében, ez elsősorban az erős közösségünk érdeme. Mert minden itt dolgozó számára igazán fontos lett a színház”.
