Március 13-án ünnepli jubileumi koncerttel 60 éves pályafutását Magyarország egyik büszkesége, a nemzetközi hírű Liszt Ferenc Kamarazenekar a Müpában. A hangverseny programja felvillantja mindazokat a törekvéseket, amelyeket az együttes új művészeti vezetése magáénak vall: ragaszkodás a tradíciókhoz és az új utak, formák bátor kutatása. Richter Négy évszak-adaptációja, Beethoven vonósnégyesének zenekari átirata és Kraft Csellóversenye is szerepel a műsoron.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar 60 éves fennállása alatt komoly nemzetközi hírnévre tett szert, és a világ klasszikus zenei elitjének megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Pályafutásuk alatt több mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théatre de la Ville-ben.
A nagyfokú precizitás, sokoldalúság és a kivételesen egyedi hangzás mára a zenekar védjegyévé vált. A Rolla János alapította együttes koncertmestere 2016 óta Tfirst Péter, művészeti vezetője pedig Várdai István csellóművész, aki 2020-tól látja el a posztot. A Liszt Ferenc Kamarazenekar számos világhírű szólistát lát vendégül évről évre, akik nemegyszer nemzetközi turnékra is magukkal viszik az együttest.
Max Richter Vivaldi-látomása indítja az estét: a zeneszerző a Négy évszakot a 21. század zenei eszközeivel fogalmazta át, ezzel új, szokatlan értelmezést adott a barokk alkotásnak. Egyszerre ismerős és ismeretlen dallamokat hallunk, amelyből korunk vibrálása tűnik ki. A darab szólistája Sayaka Shoji tokói születésű, nemzetközileg elismert hegedűművész, akit sokoldalúsága és az általa előadott darabok iránti mély alázat miatt kedvelnek a kritikusok. A Liszt Ferenc Kamarazenekar a Győri Balett művészeivel egészül ki, közös összművészeti előadásukban a hangzás képi és mozgásvilággal párosul, mely egymást erősíti.
Az est második részében az egyik legnehezebb technikai kihívások elé állító, kimagasló művészi kvalitást igénylő kései Beethoven-kvartett vonószenekari változata szólal meg elsőként. Az F-dúr vonósnégye (op.135) egyike a mester legutolsó műveinek, hatalmas tömegű vázlat előzte meg a munka végleges formáját, nem kevesebb, mint 79 oldalt tesznek ki az előkészületek írásbeli dokumentumai. A nyilvános bemutatót a zeneköltő már nem élte meg.
A cseh nemzetiségű Kraft a 18. század végén az Esterházy-zenekar első csellistája volt, és zeneszerzést is tanult Haydnnál. Az együttes feloszlatása után Bécsbe költözött, és hangszerének egyik legelső reprezentánsa lett. A szerző C-dúr csellóversenyét Várdai István szólójával hallhatjuk.
